86822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tésztának határozott súlyú adagokra való felosztására
Megjelent 1931. évi május li ó 132 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86822. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tésztának határozott súlyú adagokra való felosztására. Miskolczy József mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 17-ike. A részben vagy teljesen megkelt nyers kenyértésztának azonos súlyú adagokra való szétbontását oly osztógépek segítségével végzik, melyeknél a tésztát szállító-5 csavar egy szájnyíláson át kiszorítja, mely előtt egy bárd egyenletes időközökben elmozog és a szájnyíláson kitóduló tésztaszalagból egyenletes hosszúságú darabokat levág. Ezen módszer hátránya, 10 hogy a kenyér tésztáját az osztógépben a szállítócsavar újból széjjelaprítja, miáltal lehetővé válik a tészta belsejében jelenlevő gázbuborékok elillanása, ennek következménye pedig, hogy a kisütött ke-15 nyér lapossá válik; a jelzett módon továbbá nem is kaphatunk pontosan azonos súlyú kenyereket, úgy hogy minden egyes levágott tésztaszalagot külön-külön le kell mérlegelni és aszerint, hogy a kí-20 vánt súlynál nehezebb vagy könnyebb-e, belőle kis darabkát el kell venni vagy hozzá kell adagolni. A tészta ily módon való megosztása és azután szükséges külön mérlegelése sok időt is vesz igénybe. 25 A jelzett hátrányokat a jelen találmány értelmében 'azáltal küszöböljük ki, hogy az egy tartályban egyenletes vastagságú rétegben nyugvó tésztába vékony közfalak által kamarákra osztott esákozó-30 szerszámot nyomunk be, úgy hogy a teljes tésztamennyiséget egyetlen egy művelet által pontosan egyenlő részekre vágjuk szét. Ennél az eljárásnál csakis a teljes tésztamennyiség súlyát kell egyszer, 35 a tartályba való behelyezése alkalmánál célszerűen megkelése előtt lemérni, ezenkívül a szétosztás által a tészta struktúrája többé nem bolygattatik meg, úgy hogy a gázok elillanására a tészta belse-40 jéből alkalom nem adódik. A csatolt rajzon az új eljárás foganatosítására szolgáló ugyancsak új berendezés foganatosítási példája látható. Az 1. ábra a 2. ábra 1—1 vonala mentén vett függőleges metszet, mimellett a (B) 45 csákozószerszám a tésztát tartalmazó (A) tartályon kívüli, lefelé mozgásának megkezdése előtti helyzetében van feltüntetve, a 2. ábra az (A) tartályon és a tartályba 50 bemerülő (B) csákozószerszámon át vett vízszintes metszet, a 3. ábra a csákozószerszám második foganatosítási példáját mutatja. A tésztát az (A3) nyíl irányában kihúz- 55 ható (A2) fenékkel ellátott (A) tartályba helyezzük, melynek súlyát a tésztával együtt lemérjük; a tészta mennyiségét erre az éppen kívánt súlyra kiegészítjük. Ezután a tartályt (Al) támasztékaival a 60 rajzon fel nem tüntetett alapra helyezzük, mely alá a később ismertetendő, a felosztott tészta kivevésére szolgáló berendezés van beépítve. Az (A) tartályt pl. a (C) színvonalig 65-megtöltő tésztába a pl. vékony fémlemezek által a (Bl, B2, B3 . . . . B25) kamarákra osztott (B) csákozószerszámot nyomjuk be, úgy hogy ezen szerszám az 1. ábrán teljes vonalak segítségével jel- 70 zett helyzetből a szakadozott vonalak által jelzett helyzetbe jut. Ezáltal a tészta egyetlen egy művelet segítségével azonos hosszúságú és -keresztmetszetű iszalagokra vagy oszlopokra osztatik szét anélkül, 75 hogy a tészta strukturája a legkisebb mértékben is megbolygattatnék. Az egyes kamarák keresztmetszete tetszőleges lehet. Igen előnyös a kamarákat
