86820. lajstromszámú szabadalom • Készülék melegvíz készítésére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86820. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Készülék melegvíz készítésére. Technisches Bureau Albert Schückher cég Wien. A bejelentés napja 1923. évi február hó 22-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi iebruár hó 22-ike. Javasolták már melegvíz előállítását •a megmelegítendő víznek valamely gáztüzelés égési gázaival való összekeverés© iitján, hogy ilyen módon a meleg jobb ki-5 használását és a berendezés egyszerűsítését érjék el a szokásos, közvetett melegátvitellel dolgozó készülékekkel szemben. A megmelegítendő víznek összekeverését az égési gázokkal itt a nyomó vízvezeték-0 hez kapcsolt porlasztófuvókával idézték elő, amely az elégési öv után van elrendezve és amely a porlasztott vizet a i'uvóka által szívott égési gázokkal egyenáramban keverőtéren vezeti át. A keverő-5 eljárásnak ennél a foganatosítási alakjánál a tüzelőanyagnak szándékolt jobb kihasználása nem érhető el, mert az égési gázok a megmelegített vízből igen sok vízgőzt vesznek fel és ennek melegtartal-10 mát a szabadba viszik. Ezenkívül az ismeretes készülékeknél nem következik b© a víznek az égési gázokkal való kielégítő keveredése és ennélfogva az égési gázok magas hőmérsékleten távoznak. !5 Ezen hátrányokat megszünteti a jelen találmány, amelynek lényege abban van, hogy a fúvóka, amely a megmelegítendő vizet a készülékbe fecskendezi, a tulajdonképpeni készülékhez függélyesen csatla-10 kozó, az égési gázokat elvezető csőben van elrendezve, úgy hogy az a vizet függélyesen felfelé vezeti ki. Ezzel a gázok természetes felhajtóerejét a fúvóka szívóhatása támogatja és az elvezetőcső keverőtér [5 gyanánt szolgál, úgy hogy a tulajdonképpeni készülék igen kicsinyre méretezhető. A rajz a vázlatosan a találmány egy foganatosítási példáját tünteti fel. fcO A készülék alsó (a) részét két, egymásban elrendezett (b, c) bádoghenger alkotja, amelyek közül az alsót a (d) sisak zárja el, amelyhez a függélyes (e) cső csatlakozik. A belső (c) hengerben az (f) gázlángzó van elhelyezve és efölött a (g) 45 ernyő fekszik, amely a (c) hengerrel együtt az égési gázok számára a (h) kivezető rést vagy kivezető nyílásokat alkotja. Az (i) elégési tér olyan nagy, hogy benne a tökéletes elégés végbemehet és az 50 (a) keverőtérbe lángok be nem csapnak. Az (e) csőben a (j) nyomó vízvezetékhez csatlakozó (k) porlasztófuvóka van elrendezve, amely felfelé működik és ennélfogva az égési gázokat természetes fel- 55 emelkedő irányukban leszívja. A felfelé hajított vízrészecskék egyideig az égési gázokkal egyenáramban haladnak, azután visszafordulnak és az égési gázokkal ellenáramban az (e) elvezetőcsövön át a kúp- 60 alakú (g) ernyőre esnek, amelyet a lángzók közvetlenül fűtenek és amely a vizet a lángzókat körülvevő hengeralakú térbe vezeti. A fölfelé hajított vízrészecskék egy 65 része az (e) csővel való érintkezés alkalmával nagyobb cseppekké folyik össze és a cső falán folyna lefelé anélkül, hogy az égési gázokkal keverednék. Ennek megakadályozása végett a (k) fúvóka közeié- 70 ben a kúpalakú (r) terelőfelület van elrendezve, amely a lecsurgó vizet az (e) cső közepe felé vezeti vissza és kényszeríti azt, hogy az égési gázok áramán folyjon keresztül. A melegvíz az (a) keverőtér 75 alsó részéből elágazó csövön át lép ki. Az (a) téren és az (e) keverőcső alsó részén keresztülvezető úton, valamint közvetve a (g) ernyő útján az égési gázok melegüknek nagy részét a megmelegí- 80