86808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sima vagy alakos tömör rudaknak vagy drótoknak előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86808. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés sima vagy alakos tömör rudaknak vagy drótoknak előállítására. Achterfeldt Carl Alexis mérnök M/m. Offenbach. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 26-ika. A találmányt eljárás és berendezés képezi sima vagy alakos tömör rudaknak vagy drótoknak előállítására, melynél az előmelegített félgyártmányra nyomást 5 gyakorolunk. A találmány értelmében ,a drótalakú félgyártmány keresztmetszetét azáltal, hogy azt egy minden oldalról zárt, három vagy több együttműködő nyomóelemből (hengerrészekből vagy matrica-10 részekből) • álló tölcséralaikú kaliberen egyetlen egyszer átvezetjük, oly mértékben csökkentjük, amilyen az eddigi drótgyártási eljárásoknál (eltekintve vékony ólomdrót előállításától) eddig nem volt 15 elérhető, amennyiben a keresztmetszet csökkenése 60% vagy még ennél is több lehet. Gyakorlatilag véve tehát a találmányt képező eljárással egy és ugyanazon kaliberben, egyetlen munkamenettel a fél-20 gyártmányból közvetlenül a kész terméket kapjuk meg. Így pl. a hengerműből jövő nyers drótnak körülbelül 5 mm-nyi átmérőjét egyetlen kaliberen való átvezetéssel egészen 2 mm. átmérőig csökkent-25 .jük, míg eddig a drótot hengerműben legfeljebb 4, 5 mm. átmérőre hengerelték és ezután hideg úton, húzóvasak segélyével lassan a kívánt átmérőre húzták ki. Eddig tehát nem volt ismeretes, hogy drótok-30 nál egyetlen kaliberben való hengerlés vagy sajtolás útján 60%-os és még nagyobb keresztmetszetcsökkenést lehet elérni anélkül, hogy az anyag túlságos mértékben vétetnék igénybe, hanem szabály-35 ként tekintették azt, högy egy-egy nyomási műveletben közepes vastagság esetén az eredeti keresztmetszetnek 25%-áriál nagyobb keresztmetszetcsökkenést nem lehet megvalósítani. Hogy tehát egy 5 mm-es gömbölyű vasat 2 mm-es dróttá 40 hengereljenek ki, legalább 5—6 hengerlési menetre lett volna szükség, amiből azonban gyakorlatilag kivihetetlen, gyenge kaliberek adódnak; .a gyenge anyag a hőt nem tartja ki és a drót vezetése gy.a,kor- 45 latilag keresztülvibetetlen. Rendszerint 5 mm. keresztmetszet elérése után nem hengereltek tovább, hanem a drótot húzóvasakban vékonyították. Ennek oka abban rejlett, hogy ,a felső és alsó henger- 50 bői álló szokásos dróthengerművekben a húzandó drótra a nyomás csak két oldalról hat, tehát a szándékolt nyújtáson kívül a keresztmetszet a hengerek tengelyével párhuzamosan ki is szélesedik. Mint- 55 hogy pedig a kaliber csak a hengerek tengelyén át fektetett síkban zárt, míg az ezen síkkal párhuzamos, a belépési oldal l'elé fekvő metszetekben nyitott, taraj képződése vált lehetővé, aminek elkerülé- 60 sére a keresztmetszet csökkentésével az említett határokon belül kellett maradni. A találmány már most annak a felismerésén alapszik, hogy ha a henger- vagy sajtónyomást a drót tengelye irányában (35 több, mint két oldalról fejtjük ki és nemcsak a legkisebb keresztmetszet helyén zárt kalibert, hanem valóságos tölcsért alkalmazunk, rákkor gyakorlatilag véve minden tetszőleges keresztmetszetcsökke- 70 nést elérhetünk. A mellékelt rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló hengerművek példaképpen i foganatosítási alakjai vannak feltüntetve. Az 75 1. ábrán három (a, b, c) gömbfejből álló zárt kaliber látható, míg a 2. ábrán ezen szerszámnak oly fogana-