86805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázott szövetek előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RTRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 86805. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás mintázott szövetek előállítására. Kuhlmann Georgr gyáros Ha vei ni. Werder. A. bejelentés napja 1923. évi március hó 14-ike. Mintázott szövetek, pl. szövött szőnye­gek előállítása rendszerint úgy történik, hogy vetülék vagy lánc gyanánt oly fo­nalakat dolgoznak fel, melyek szakaszon-5 ként a létesítendő mintának megfelelően vannak festve. A találmány értelmében a fonalaknak (alapfonalaknak) ezen színe­zését más, megfelelően festett fonalakkal való körültekercselés, körülfonás vagy 10 körülcsipkézés (klöppeln) útján érjük el, ami által tapisszeriához hasonló, vagy aubusse-szerű sajátos hatásokat hozha­tunk létre. A találmány foganatosításá­nál vagy úgy járhatunk el, liogy az alap-15 fonalnak minden színszakaszát egy-egy (vagy több) kívánt színű fonállal teker­cseljük körül, vagy pedig oly módon, hogy az alapfonalat egész hosszában egy egyetlen fonallal göngyölítjük körül, 20 mely az elérendő mintának megfelelően, szakaszonként különbözőkép van színezve. Alapfonal gyanánt egy egyetlen fonalat használhatunk, vagy az alapfonal több összesodrott fonalból is állhat. Ez esetben 25 a körültekercselésre használt fonalak igen egyszerű módon erősíthetők meg. A mellékelt rajzon a találmányt az első­nek említett foganatosítása alakjában szemléltettük. Az 1. ábrán (a) egy lánc-30 és vetülékfonalakból képezett felület, me­lyen a rajzon ábrázolt mintát akarjuk létrehozni. A felület alapszíne az (1) szín­árnyalattal bír, míg a mintának egyes részei a különböző sraffozással jelölt (2, 3, 35 4, 5) színárnyalatokkal bírnak. Ezt a min­tát a szőnyegszövészetben használatos módon az (a) felületet képező egyes vetü­lékfonalak útján oly módon hozzuk létre, hogy pl. egy, a (b) vonalnak megfelelő 40 vetiilékfonalnak az (I—II) szakaszon az (1) alapárnyalatnak megfelelő színe, a (II—III) szakaszon a (2) színárnyalata, a (III—IV) szakaszon ismét az (1) szín­árnyalata, a (IV—V) szakaszon a (8) szín­árnyalata, az (V—VI) szakaszon újból az 45 (1) színárnyalata, a (VI—VII) szakaszon a (2) színárnyalata és a (VII—VIII) sza­kaszon végül újból az (1) alapárnyalata van. A (c) vonalnak megfelelő fonálnak az (I—IX) szakaszon az (1) színe, a (IX— 50 X) szakaszon a (4) színe és a (X—VIII) szakaszon ismét az (1) színe van. Nyilván­való, hogy ha az egyes fonalak szakaszon­ként a fentiekből kiadódó módon vannak színezve és megfelelően összeszövetnek, a 55 kívánt minta létrejön. Az egyes fonalszakaszok színezését a 2. ábrán vázlatosan feltüntetett módon hozzuk létre. A (b) vonalnak megfelelő, kifeszített fonalat különböző szakaszain 60 különbözőkép színezett fonalakkal teker­cseljük körül, még pedig az ábrázolt foga­natosítási alaknál az (1—II) szakaszon az (1) színárnyalatú fonallal, a (II—III) sza­kaszon a (2) színárnyalatú fonallal stb., 65 úgyamint ez a rajzból világosan ki­vehető. A körültekercselés, mint már em­lítettük, tetszőleges módon végezhető, így pl. kézzel, de tekercselő- vagy körülfonó-, vagy csipkézőgépek is alkalmazást talál- 70 hatnak. Az alapfonalnak az egyes szakaszokon való köriiltekercselésére különböző vas­tagságú fonalakat alkalmazhatunk, pl. oly módon, hogy a fonalnak a mintát ké- 75 pező színes szakaszai vastagabbak, mint az alapárnyalatnak megfelelő színű fonal­lal körültekercselt szakaszok. Lehet to­vábbá az alapfonalat helyenként teker­cselés nélkül hagyni, úgy hogy a minta a 80

Next

/
Thumbnails
Contents