86804. lajstromszámú szabadalom • Fogókészülék a pályatestekbe fúródó tövissel, lejtős pályán kötés vagy eféle segítségével vontatott járművekhez és szállító edényekhez
Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86804. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Fogókészülék a pályatestbe fúródó tövissel, lejtős pályán kötél vagy efféle segítségével vontatott járművekhez és szállítóedényekhez. Császár Pál oki. bányamérnök Baglyasalja. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 11-ike. A találmány arra irányul, hogy kötéllel vagy effélével lejtős pályán vontatott járóművek ós szállítóedények megfutamodását kötélszakadás esetén megakadályoz-5 zuk és lényegét az teszi, hogy a pályatestbe vagy talajba fúródó ismert tövist vagy villát, amely szokás szerint csuklósan. van a járóműre szerelve, a vonókötélre vagy effélére függesztjük fel cél-10 szerűen, az utóbbihoz kötélzár segítségével hozzáerősített kötéldarab segítségével. Ekként, ha a von ók öt él elszakad, a megakasztó tövis vagy villa azonnal leesik és működésbe jut, akár felfelé halad a 15 járómű a lejtőn, akár lefelé. A mellékelt rajz a találmány tárgyának bányacsillékre alkalmazott kiviteli példáját tünteti föl. Az 1. ábra a bányasikló egy részletének 20 vázlatos rajza, a 2. ábra a csille hátulsó vonóhorgára szerelt fogókészüléknek homloknézete, a 3. ábra ugyanannak felülnczete, a 4. ábra pedig metszet a 3. ábra x—x vo-25 nalában. Megjegyzendő, hoj.y a fogókészülék az 1. ábrán működésen kívül, a többi ábrákon ellenben működés közben van feltüntetve. E kiviteli példa esetében a fognkészülé-30 ket az (1) bányacsille két végén szokás szerint alkalmazott horgok egyikére és pedig a (2) alsóra, illetve hátúlsóra szereljük. A felső, illetve elülső (3) horogra van a (4) vonókötélhez (a) kötélzárral 85 kapcsolt (6) húzókötél a szokásos módon erősítve. A fogókészülék két megakasztó (7) tövist vagy villát fogial magában, amelyek felső részükkel egy (8) kengyelnek két oldalán kinyúló csapokra vannak forgékonyan szerelve. A (8) kengyelnek 40 egyik szára (9) csap körül elforgatható (10) retesszel, másik szára pedig a reteszszel együttműködő (11) ütközővel van ellátva. A (10) retesznek ts (11) ütközőnek együttműködő felületei biztosabb zárás 45 céljából rézsútosan vannak kiképezve. A (8) kengyelt hídrészével a (2) horog szárára helyezzük és ezután a (10) reteszt a 3. ábrán vegyes vonallal jelzett nyitott állásából záróhelyzetébe fordítjuk, amikor 50 is a zárt kengyel a (2) horog szárán eltolódhat, de a horogból ki nem kapcsolódhat. A két (7) tövist vagy villát még alsó végük közelében (12) harántrúd köti össze egymással, amelyre van a fogókészülék 55 felfüggesztésére való (13) kötéldarab erősítve. Az utóbbinak másik \ége (14) kötélzár segítségével a csillék (4) vonóköteléhez van erősítve. A fogókészülék felfüggesztésekor a (13) 60 kötéldarabot annyira meghúzzuk, hogy a (8) kengyel egészen hátracsússzék a (2) horog kampójába és a (7) villák végei a (4) vonókötél normális feszültségénél olyan magasságban legyenek a pálya fe- 65 lett, hogy sem a pályatestbe, sem azon esetleg alkalmazott berendezésekbe bele ne akadhassanak. A (7) tövisek vagy villák felső végükön ékalakú (15) nyúlvánnyal vannak el- 70 látva, amelybe a tövisek vagy villák leesése után az elszabaduló csillének (1(5) kereszttartója beleakad és ily módon a (7) villákat a pályatestbe vagy talajba beszorítja, • ami a fogókészülék működését 75 biztosabbá teszi. A fogókészülék használata és működése a (4) vonókötél elszakadása esetén uera