86803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersolajok és nyers petroleum bituminálható szénhydrogéneinek bitumenné való átalakítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAK KIRÁLYI jKllraffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86803. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás nyersolajok és nyerspetroleum bituminálható szénhydrogéneinek bitumenné való átalakítására. Dr. Manea András vegyész; Bukarest. A bejelentés napja 1921. évi december hó 14-ike. Bitumen alatt telített és telítetlen szénhidrogének olyan elegyét értjük, mely szénkénegben oldható és 25°-nál legalább 20 cm duktilitással és 50 áthatolhatósággal 5 bír. Ezen anyag nem kolloidális, hanem oldási állapotban van. A jelen találmány célja bitumennek kőolajszénhidrogének átalakítása révén való létesítése. Az eljárás abban áll, hogy a fel-10 dolgozandó nyerspetroleumot 300°-ig, célszerűen csak (a folyadékba merített hőmérővel mérve) 274°-ig hevítjük s desztilláció révén a benzit, petroleumot, Dieselolajat, valamint az összes könnyuolajoka + 15 teljesen vagy részben kiűzzük. E desztillációt esetleg vacuumban és túlhevített gőzzel végezhetjük. Ajánlatos a desztilláció közben kismenynyiségű, finomra porított mészkarbonátot 20 adagolni, hogy a hevítés közben képződő kénsav neutralizáltassék. Az ilyen módon kapott maradék képezi az előkészített anyagot, melyet a bituminálásnak vetünk alá. A bituminálás mű-25 velete abban áll, hogy az előkészített anyaghoz 10%-nál kisebb mennyiségű ként keverünk, úgy hogy az elegynek 274°-ig, célszerűen csak 250°-ig való felhevítésekor a kívánt duktilitású bitumen képző-30 dése végbemenjen. Az eljárás lényege azon új megfigyelésen alapul, hogy minden nyersolaj számára más és más kénmennyiség kell a bitumináláshoz, melynek túlléptekor nem bitument, hanem kolloidális ál-85 lapotban lévő gyantás, aszfaltszerű anyagokat kapunk, melyek a bitumennel ellentétben, .nem duktilisak. Eddig nem volt ismeretes, hogy 10%-nál kisebb mennyiségű kén adagolása révén nyersolajból bitument lehet előállítani. Eddig csak azt tud- 40 ták (3026—92. angol szabadalom), hogy 11%, de minden esetre 10%-nál több kénnek nyersolajdesztillálási maradékokra való behatásakor aszfaltszerű anyagok keletkeznek, melyek a bitumentől lényegileg 45 eltérnek. Ellenben nem tudták, hogy kisebb mennyiségű kénnek behatása révén s legfeljebb 274°-nyi hőmérsékhatár betartásakor bitumen létesíthető. Ugyancsak nem volt ismeretes az sem, hogy az ese- 50 tenként alkalmazandó kénmennyiség a használt nyersolaj minőségéhez kell hogy alkalmazkodjon. Az eljárás foganatosításához elsősorban a szükségelt kénmennyiség megállapítását 55 célzó kísérletek végzendők. Nyilt edényben az előkészített bituminálandó anyagot kismennyiségű kénnel keverjük s lassanként 250°-ig hevítjük. A reakció befejeztével a bitumen konziszten- 60 ciáját penetrometerrel megmérjük s ha a konzisztencia 45—55 között van, a duktilitást is megállapítjuk; ha ez utóbbi legalább 20 cm, a termék bitumen. 11a a konzisztencia 55 penetrációnál 65 nagyobb, akkor ez vagy arra mutat, hogy a kénmennyiség kevés volt, vagy pedig arra, hogy az előkészített anyag túlsók olajat tartalmaz. Ha a kénmennyiséget to-A'ábbi kísérletekkel 10%-ig fokozzuk s nem 70 jutunk legalább 55 penetrációjú termékhez,, úgy az előkészített anyag olajmenynyisége csökkentendő. Ha ezen módosított előkészített anyaggal megismételjük a kísérleteket s legalább 55 penetrációjú ter- 75 méket kapunk, melynek nyúlékonysága legalább 20 cm, a termék bitumen. Ha a termék 45 penetrációnál kisebb