86765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony molekulájú szénsavak anhidridjeinek előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86765. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. JSljárás alacsony molekulájú zsírsavak anhidridjeinek előállítására. Consortium für Elektrochemische Industrie G. m. b. H. cég1 München. A bejelentés napja 1923. évi március hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 10-ike. Azt találtuk, hogy ha az ecetsavat jó­val forráspontja fölé hevítjük és amellett távoltartunk olyan katalizátorokat, atrne­lyek előidéznék az ecetsavmolekula szét-6 hasadását aceton- és metán képzése mel­lett, akkor az anhidridre éis vízre boimlik. így például, ha ecetsav gőzéit gyors áram­ban 050" fölé hevített saimottdarabok fö­lött vezetünk el, akkor egy folyadék kon-10 tlenzálódik, amely gazdag ecetsavanhid­ridben, anélkül, hogy melléktermékek te­temes mennyiségben képződnének. A ter­melési hányad növekedik, ha a bomlási termékeket követleuül a túlhevítési zóna 15 mögött, gyorsan lehűtjük, amennyi ben azt például azonnal szűk hűtőcsövekkel ellátotti csöves hűtőbe vezetjük. Ilyen mó­don kapunk olyan kondenzátumokat, amely 30—50% ecetsavanhidritet tartalmaz, 20 amelyet anilin hozzáadásával, vagy anél­kül végzett alkálimétriás titráláls különb­ségéből lehet meghatározni. Az anhidrid termelési hányadát tovább fokozhatjuk azáltal, hogy az ecetsavgő-25 zökeit a hevítésii zóna előtt indifferens gá­zokkal hígítjuk és a hevítési zóna mögött hűtőhatású folyadékokat fecskendezünk be. Hűtőhatású folyadékok gyanánt cél­szerűen olyan folyadékokat alkalmazunk, 30 amelyek a kondenzálásnál képződött' vi­zet kicsapni képesek és alacsony forr­ponttal bírnak, így például illó szénhid­rogén etet. Kitűnt továbbá, hogy vannak olyan 85 katalizátorok is, amelyek az anhidridkép­zés folyamatát siettetik, anélkül, hogy az eee t savniolekula széthasadását íigyelemre méltó módon előidéznék. Ilyen katalizá­torok például az alkáli- és alkáliföldfé­mek kloridjai és szulfátjai, a borsav és 40 a borátok. Ezeknek alkalmazásánál (elő­nyösen likacsos aljazatokra való felvitel­lel) az anhidrid képződésének hőmérsék­lete több mint száz fokkal csökkenthető. Közel feküdt az, a vélekedés, hogy az 45 ecetsavnak aceitónhasadáisa, is az anhidri­den keresztül megy végbe, mintán tudva­levőleg az eeetsavanhidrid is könyen ké­pez acetónt éis szénsavait olyan katalizá­torokkal, amelyek ecetsavból acetónt kér 50 peznek és az ilyen feltevés egyszerű ma­gyarázatát adná az acetónképzésnek ecet­savból. Az acetónt képező specifikus katalizátoroknak (különösen timföld­nek és ceroxidnak) az acetónképzés 55 hőmérséklete közelében való alkalma­zásánál azonban nem lehetett anhid­ridképződést megállapítani. Specifikus acetónképzőknek tehát nem szabad jelen lenni, még kevéssé metánt és szénsavat 60 képező katalizátoroknak. Nem vitatjuk azt, hogy az anhidridképződés primáren keletkező ketonon át, esetleg víznek ez utóbbival való egyesülése útján, megy-e végbe, semmieisetre sem találunk ketont 65 víz iránt való érzékenységének megfelően a kondenzátumban. A nyers bomlási termék tiszta anhid­ridre dolgozható fel, például akképpen, hegy olyan oldószereket adunk hozzá, 70 amelyek a vizet kicsapják, mire az oldó­szer rétegét a még benne lévő víztől víz­elvonó szerekkel való kezeléssel megsza­badítjuk. Fra.kcionálás útján azután az oldószert, ecetsavat és anhidridet elvá- 75 laszthatjuk egymástól. Lehet azonban a

Next

/
Thumbnails
Contents