86762. lajstromszámú szabadalom • Tűzhídként kiképzett takaréktűzhely-betét

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86162. SZÁM. — il/h. OSZTÁLY. Tűzhídként kiképezett takaréktüzhelybetét. Knothe József kereskedő Bodenbach és Schmidt Ferdinánd kereskedő Trautenau m/Freiheit. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 25-ike Azon kísérletek, melyek azt célozták, hogy tüzelőberendezéseket és elsősorban takaréktűzhelyeket olykép alakítsanak, hogy azok a tüzelőanyagot valóban gazdaságosan 5 használják ki, már több évtized óta folynak. Eddigelé azonban meg tudták a rendes takaréktűzhelyeket vagy egyéb tűzhelyeket olykép alakítani, hogy megszüntessék azon melegveszteséget, melyet a kürtőn 10 át távozó és tökéletlenül kihasznált gázok okoznak, pedig tüzelőberendezéseknél ez l legfontosabb. Eddigelé, midőn a tüzelőberendezéseket javítani igyekeztek, általában mindig a régi csapásokon mozogtak, 15 amennyiben változtatták a füstvezetékeknek, rostélyréseknek helyzetét és keresztmetszetét és változtatták a huzat nagyságát. Különösen takaréklűzhelyeknél nehezen lehetett javításokat eszközölni, mivel 20 azokat a méretviszonyok és az egyszerű kezelés szükségessége korlátozta, miért is mesterséges huzat, valamint állítható rostély alkalmazása tekintetbe nem jöhetett. Jelen találmány tárgya tűzhídként kiké-25 pezett takaréktűzhelybelét mindenféle tűzhelyek és kályhák számára, mely a rostélyon nyugvó tüzelőanyaghoz bőven vezet hozzá oly levegőt, mely nem kénytelen a rostélyrésckcn keresztülhatolni, miért is 30 aránylag gyönge huzattal is dolgozhatik. Ezen pótlevegő a rostély felett vonul végig, miáltal a rostély résein át a hüzat megnövekedik. Azonkívül ezen pótlevcgő a betét csatornáinak különleges alakja foly-35 tán előmelegszik, amiáltal a tűzhely által eddigelé elnyelt és kárbavesző melegnek egy része hasznosíltatik. A rajzon két példaképpeni kiviteli alakja látható jelen találmánynak. Az 1. ábra a tűzhelybetétnek előlnézetétj a 40 2. ábra felülnézetét, a 3. ábra függélyes hosszmetszetét, a 4. ábra metszet 3. ábra C—D vpnala szerint, az 5. ábra a betéttel ellátott tűzhelyet távla- 45 tilag mulatja, a 6. ábra sütőkemencék számára készült tűzhelybetélet mutat függélyes keresztmetszetben, a 7. ábra metszet a 6. ábra E—F voilala 50 szerint, a 8. és 9. ábra a 6., 7. ábrákhoz tartozó részleteket tüntetnek fel. Az 1—5. ábrákon látható módon a lűzhelybetét oly testből áll, melynek több csa- 55 tornája van, melyek egyfelől a hamu térbe, másfelől pedig a rostély fölé torkollnak. A tűzhelybetét előnyösen két részből készül és pedig az (a) alsó részből (2. ábra) és a (b) fedőrészből, melyek együttesen alkotják 60 a (c, d, e) csatornákat. Általában közönséges takaréktűzhelyeknél három ilyen csatorna elegendő, melyek (c) részükkel a hamuiérbe, (d) részükkel pedig a rostély fölé torkollnak. A (d) csatornavég lapos 65 téglalapalakú, úgyhogy a pótlevegő lapos szalag alakjában egyenletesen eloszolva vonul el a rostély felett. Természetesen több vagy kevesebb csatorna alkalmazható és aránylag magasabb csatornakeresztmetsze- 70 tek is készülhetnek akkor, ha pl. aránylag magas tüzelőanyagréteget akarunk elégetni, amely több pótlevegőt igényel. Ezen tűzhelybelét vasból, samottból, agyagból, vagy egyéb lűzállóanyagból készülhet. A rostély 75 felé néző oldalon (f) hornya van, amelybe a rostély belefekszik. A csatornák alsó (e) vége olykép alakítandó, hogy lehetőleg