86761. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kályha

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86761. SZÁM. — n/h. OSZTÁLY. Folytonégő kályha. Posztoczky Károly földbirtokos Környe (Komárom m.). A bejelentés napja 1923. évi október hó 27-ike. A jelen találmány tárgya főleg barnaszéntüzelésre alkalmas folytonégő kályha. A szobafűtésre használt folytonégő kályháknak két típusát ismerjük. Az egyiknél, 5 melynek főképviselői a Maidinger-kályha és az irlandi kályhák, maga a kályhiatest szolgál töltőtér gyanánt, míg a másik típusnak külön töltőaknája van. Az elsőnek említett típusnak többrend-10 béli hátránya van. Az első hátrány az, hogy az égési levegőnek az egész tüzelőanyagrétegein kell átvonulnia, ami főleg magas tüzelőanyagréteg esetén, tökéletlen elégést okoz. Másrészt a tüzelőanyag 15 utána t öl lésénél a parázs tetemesen lehűl; ennek következménye tökéletlen elégés az utánatöitési idő alatt, másrészt káros gázképződés. Minthogy a képződő gázoknak nincs alkalmuk elégni, a tüzelőanyag 20 fűtőértékének bizonyos része nem használtatik ki: a kályhák thermikus hatásfoka tehát csekély. •Ennek a kályharendszernek további hátránya, hogy a füstgázok útja túl rövid, 85 minek következtében a meleg nagy része kihasználatlanul távozik a kürtön. A töltőkályhák hatásfokának növelésére javasolták már külön töltőaknák elrendezését (amerikai, Eiesner, Junker, 30 Ruh-kályha). Külön töltőakna, melyet azonban eddigelé magában a töltőtérben rendeztek el, nem csupán az utánatöltéskor keletkező hátrányokat küszöböli ki, hanem tökéletes elégést is biztosít, mert a 85 levegő nem kénytelen a tüzelőanyagréteg egész magasságán átvonulni. A külön töltőakna elrendezése folytán a láng útja is hosszabb lesz, mert az égési gázok körülöblögetik a töltőaknát, mielőtt a kürtőbe 40 távoznának. Az ezen rendszerhez tartozó kályhák, jobb hatásfokuk ellenére sem alkalmasak barnaszéntüzelésre, mert a füstgázok jó hőkihasználásához szükséges lángút itt sem áll rendelkezésre. Ezen kályhák to- 45 vábbi hátránya, hogy a parazsat tartalmazó töltőakna nem szolgáltat közvetlen hűtőfelületet, miután nem érintkezik közvetlenül a szobalevegővel. Hőleadó felületük ennek következtében aránylag csekély. 5Q A jelen találmány tárgya ezeket a hátrályokat kiküszöböli. A találmány lényege a töltőaknának, az égési térnek ós a füstcsatornának egymástól való térbeli elkülönítésében van, mely kályharészek 55 mindegyike a külső levegőnek közvetlen hőleadó felületet nyújt. A töltőaknának az elégési tértől való térbeli elkülönítése folytán az utánatöités az égést nem befolyásolja, hanem az elégés az égő tüzelő- QQ anyagréteg állandó magassága mellett, mindig tökéletes. A találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál az égési térbe előmelegített pótlevegőt szívatunk be, a kátrány- 55 tartalmú és más nehezen égethető gázok tökéletes elégetésére. A találmány szerint a füstgázok által súrolt útfelület növelése céljából tört vonalban, pl. Z-a lakban haladó füstcsator- 70 nába, két végén nyitott, harántirányú csövecskék vannak beépítve, melyek a fűtőfelületnek növelését és a légkeringtetés előmozdítását célozzák. Míg az eddigelé ismeretes kályharend- 75 szereknél a léglurzat szabályozása főleg a füstelvezetőcső keresztmetszetének fojtásával történt, miközben teljes elzárásnál az egészségre káros gázok juthattak a fűtőtérbe, a találmány tárgyánál a lég- 80