86760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy és többszínű fényképészeti papirosképek és diapositívek előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86I6O. SZÁM. — IX/c. OSZTÁLY. Eljárás egy és többszínű fényképészeti papirosképek és diapositivek előállítására. Vobach Willy Berlin, mint Gleichmar Arthur vegyész berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1923. évi márcins hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 16-ika. Az alább ismertetett eljárás az úgynevezett leszívatási módszert alkalmazza, melynél a negatívról készített, megfelelően előkezelt másolatot anilinfestékekkel 5 megfestjük és azután zselatinpapirossal hozzuk szoros érintkezésbe. Bizonyos idő eltelte után a másolat festéke, minden árnyalatban, fénybe és árnyba ment át. Ilyen eljárás pl. a höchsti Farlnverke 10 cégnek pinatypiája. Ennél az eljárásnál a negatívról közönséges fekete-fehér üvegdiapositivet készítünk, melyről chromátokkal fényérzékennyé tett zselatinnal bevont üveglemezre készítünk másolatot. 15 Ezt a nyomólemezt azután oly anilinfestékekkel festjük meg, melyeknek az a tulajdonsága, hogy a keményítetlen zselatint igen erőteljesen, a keményített zselatint pedig kevéssé, vagy egyáltalá-20 ban nem festik meg és melyek nem moshatók ki többé és nem futnak szét a zselatinban, úgy, hogy éles képeket kapunk. Ennek a módszernek hátránya, hogy igen körülményes. 25 Előbb ugyanis diapositivet kell készítenünk és csak erről készíthetjük a nyomólemezt. A módszer további hátránya, hogy nem kapu tik tiszta képeket; ezek ugyanis mindig kissé megfestődnek, bár-30 mily kemények is. Ismételt használat után a nyomólemezek mindinkább sötétebbek lesznek, úgy, hogy csakhamar lehetetlenné válik a részképeknek egymásra illesztése. Ekkor új nyomólemeze -35 ket kell készítenünk. A jelen találmány szerinti eljárásnál a fentiekkel azonos tulajdonságú festőanyagokat alkalmazhatunk. A negatívról lemásolt diapositivet azonban mindjárt nyomólemez gyanánt használjuk. Ezen 40 célból egy filmet az oldhatatlan anyagokat legfinomabb elosztásban tartalmazó kolloidréteggel öntümk le, mely kolloidréteg ezen anyagok hatására nem alkot többé homogén mását, hanem megszám- 45 lálhatatlan, mikroskopakus finomságú szemcsével van megszakítva. Ily oldhatatlan anyagok pl. legfinomabban elosztott szén, iszapoló kréta, gyanta. Ily módon a íent felsorolt festőanyagokkal 50 egyébként nem festhető keményített kolloidok is, (pl. zselatin), jól megfesthetek, miután a festékek a hozzáadott anyagok folytán úgyszólván porózussá tett zselatinba hatolhatnak. Kísérletek azt mutat- 55 ták, hogy a felsorolt adalékoktól mentes zselatinrétegek fenti festékekkel egyáltalában nem szolgáltatnak eredményt. A zselatinpapirossal való kontaktusban éppen úgv szétfolynak és a zselatinpapi- 60 rosba mennek át. Ezeket a lapokat chromátokkal fényérzékennyé tesszük és a hátlapról másoljuk; azután átvitel nélkül, pigmenskép módjára, meleg vízben exponáljuk és 55 megfestjük. Minthogy a fényhelyek a keniényedésnek megfelelően ki vannak mosva, mindig átlátszók és tiszták maradnak. A nyomólapok többszörös használat után sem sötétednek meg, úgy, 70 hogy a háromszínű nyomásnál a részképek jó illeszkedése biztosítva van. Ismeretes ugyan már (1. 232914. számú német szabadalmi leírás), a zselatinhoz indifferens anyagoknak, pl. aszfaltnak, 75 kőszénnek hozzáadása, de ezen adalékok-