86759. lajstromszámú szabadalom • Távcső képmegforgató prizmákkal

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI Jfpjm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86759. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. Távcső képmegforgató prizmákkal. Augrtst Fallg-rabe Fabrik für Feinmechanik n. Ophr. Kassel, mint Alfréd Baumann & Co. Optische Werkstütten cég- kasseli jogutódja. A. bejelentés napja 1921. évi nove.nber hó 23-ika. A használatos prizmás távcsöveknél, főleg a tábori és színházi látcsöveknél a képnek megfordítása a sugár útjának megrövidítése céljából többnyire 3—4 vissza-5 verődéssel történik. Szokásos, hogy a prizmás távcsöveket porroprizmákkal látják el, ahol a be- és kilépő sugarak egymással párhuzamosan eltolódnak, amit az ilyfajta távcsöveknek megszerkesztésénél tekintetbe 10 kell venni. Ily szerkezeteknek azonban az a hátránya, hogy azokat kétszeres nagyságra kell venni, ami a prizmák által okozott sugáreltolásnak megfelel, ha az objektívek úgy vannak alkalmazva, hogy ki-15 felé feküsznek. Hogy különösen kettős látcsöveket kis alakban és csekély súllyal készíthessünk., az objektíveket belül alkalmazzuk. Ebből azonban ismét az a hátrány származik, hogy a látcsőnek plaszti-20 kus hatása csökken és azonkívül a sugaraknak párhuzamos eltolódása következtében a prizmatokoknak előállításánál gyártási nehézségek támadnak, amennyiben ekkor a prizmatokok, melyek ily rendszereknek 25 tartójául szolgálnak, aszimmetrikus alakot kapnak. Léteznek ugyan oly prizmarendszerek is, amelyeknél a sugaraknak párhuzamos eltolódása nem történik meg, ezeknek azonban az a hátránya, hogy igen 80 hosszú szerkezetekre vezetnek. A fent megadott hátrányokat a jelen találmány tárgyánál azáltal küszöböljük ki, hogy az egyik prizma a fősugarat háromszor, a másik prizma pedig kétszer veri 85 vissza. Ilyképpen tehát négy teljes visszaverődést kapunk és a teljesen visszaverő felületek közül három, egyúttal a sugarak részére áteresztő felületül is szolgálhat. A csatolt rajzon a találmány lényege az 1. ábrán egy kis kettős látcsövön van fel- 40 tüntetve, mely részben metszetben van ábrázolva. A 2. ábra a prizmarendszert mutatja, a 3. ábra a prizmának a 2. ábra A—B vonala szerinti metszete, végül a 45 4. ábra azt mutatja, hogy a két prizmának egymáshoz képest való eltolása által a sugárutat miképpen tolhatjuk el oldalt, ha erre szükség van. A két (a, b) prizma, melyek a képnek 50 megfordítását eszközlik, a (c) objektívvel és (d) okulárral felszerelt (e) tokban foglalnak helyet. Az (e) tok csuklós (f) karokkal van ellátva, melyeket egymással a (g) csuklótengely köt össze. A fősugár a (c) 55 objektiven át lép be a látcsőbe és az (a) prizmának (h) felületén át az (1) pontból az (i) visszaverőfelületnek (2) pontjához jut, ahonnan a (k) tetőélnek (3) pontjához verődik vissza. Innen a sugár a (h) felü- 60 lelnek (4) pontjához verődik vissza, ahol ismét visszaverődést szenved, hogy azután az (i) felületnek (5) pontjánál az (a) prizmából kilépjen. Innen a sugár az (1) felületnek (6) pontjánál a (b) prizmaláb lép 65 be, majd a sugarat az ezüstözött (ni) felület a (7) pontból az (1) felületre vetíti, amelyen a (8) pontban teljesen visszaverődve kifelé, vagyis a (9) ponton át a (d) okulárba jut. 70 Nagyobb látcsöveknél a tetőéllel ellátott prizma kifelé el is tolható és pedig legcélszerűbben oldalt oly célból, hogy valamivel nagyobb plasztikus hatást kapjunk. Ez az eltolhatás a szerelésnél is célszerűen 75 kihasználható. Előnyös továbbá, hogy az