86744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgófénykép-vetítőgépek filmszalagjainak állandóan egyenletes sebességgel való meghajtására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86744. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mozgófénykép-vetítőgépek filmszalagjainak állandóan egyenletes sebességgel való meghajtására. Langei* Zoltán bányamérnök-hallgató Sopron. A bejelentés napja 1923. évi december hó 22-ike. A jelenleg használatos mozgófénykép vetítőgépeknél a filmszalag a vetítőablak előtt időszakos mozgást végez, mely időszakos mozgást azáltal érjük el, hogy az b egyik filmdobról a másik film dobra átcsévélődő filmre az u. n. kalapács segélyével szabályos időtközökben ütéseket mérünk, amiáltal a filmszalag ugrásszerű, szakaszos mozgást kap. Természetesen a D filmszalagot érő ütések és ezen ütések által előidézett erőhatások a filmszalagot igen nagy mértékben veszik igénybe, miért is a filmszalagok használat közben gyakran szakadnak. A találmány tárgya oly 5 eljárás és berendezés, mely tökéletesen megszünteti a filmszalagnak fentemlített nagyfokú igénybevételét, úgy hogy a filmek elszakadására való okot teljesen megszünteti. A találmány elsősorban a 3 filmszalagnak egy újfajta mozgatási eljárásán alapszik. Eddig ugyanis a filmszalagot időszakos mozgással vezették el a vetítőablak előtt. Bármilyen szerkezetű berendezéssel létesítették is ezen időszaj kos mozgást, ezen szerkezetek a filmet minden egyes esetben igen nagy mértékben vették igénybe, mivel az összes szerkezetek azon elven alapultak, hogy a film a vetítőablak előtt rövid időre vesztegelt, ) azután pedig egy képtávolsággal hirtelen gyorsulással tovább mozgattatott és éppen ezen hirtelen gyorsulással egybekötött erőhatások vették igen nagy mértékben húzásra igénybe a filmet, függetlenül atj tói a szerkezettől, mely ezen időszakos nagyfokú gyorsulást létesítette. A találmány szerinti filmmozgatási eljárás teljesen eltér az eddigi filmmozgatási eljárásoktól, amennyiben a filmszalagot az egyik filmdobról a másikra állandóan 40 egyenletes sebességgel csévéli át, úgy hogy a hirtelen megállással és hirtelen megindítással egybekötött erőhatások és nagyfokú igénybevételek teljesen kiküszöböltetnek. A filmszalag tehát egyenletes, 45-abszolút sebességgel halad el a vetítőablak előtt. A vetítés szempontjából csakis az fontos, hogy a filmszalagnak a vetítőablakhoz viszonyított relatív sebessége legyen időközönként zérus. Ha ezt elérjük, 50 úgy rángatások és erős igénybevételek nélkül biztosítottuk a filmszalag mozgását. A kívánt célt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy ugyanakkor, midőn a filmszalag az egyik filmdobról a másik 55 filmdobra egyenletes sebességgel csévélődik át, ezen teljes filmmozgató berendezést, vagy pedig célszerűen annak csakis vetítőablak mentén elrendezett részét, a filmszalag hosszirányában váltakozva ide- 60 oda mozgatjuk. Az ide-oda mozgatás kétféle sebességgel történik. Akkor, midőn a filmmozgató berendezést a filmszalag haladási irányával ellenkező értelemben mozgatjuk, ezen mozgási sebességnek tel- 65-jesen azonosnak kell lenni azon sebességgel, amellyel a film egyik filmdobról a másikra átcsévélődik. A két azonos nagyságú, de ellentétes irányú sebesség egymást megsemmisíti, amiáltal elérjük, 70 hogy a filmszalag a filmmozgató berendezés ezen egyik mozgatási időszaka alatt a vezetőablak előtt relatív nyugalmi helyzetet foglal el. A másik mozgatási időszakban, melyben a filmmozgató berende 75. zést a film haladási irányával egyező értelemben mozgatjuk, a filmmozgató berendezést lehetőleg nagy gyorsasággal