86741. lajstromszámú szabadalom • Üreges vasbeton födém

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86141. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges vasbetonfödém. Kazinczy Gábor oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi június hó 6-ika. A jelen találmány szerinti vasbeton födém a kiilömböző rendszerű vasbeton födémek azon csoportjába tartozik, melyek alul és felül sík lappal vannak határolva 5 és mint ilyenek egy e két sík által határolt vasbeton lemeznek foghatók fel és melyekben betonnal való takarékoskodás céljából üreges testek vannak elhelyezve. A legtöbb ilyen födémben a bennük el-10 helyezett üreges testek csak az üregek képzésére valók, de erőtani jelentőséggel nem bírnak. Ezek valamennyiének az a hibája, hogy az üreges testek csak a lemez alsó részébe helyezhetők el és így 15 azokkal „többtámaszú" lemez egyáltalában nem, vagy csak nehezen képezhető ki, ugyanis csak olyan lemez kiképzésére alkalmasak, melyeknél a nyomott öv felül van. Jelen találmány ezt a hibát van hi-20 vatva megszüntetni, mert ez a födém úgy „pozitív", mint „negatív" nyomatékok felvételére alkalmas, vagyis mellékes, hogy a nyomott öv fent vagy lent van-e és benne az üreges testeknek is van erő-25 tani jelentősége. Ez a födém a vasbeton födémek eme kis csoportjába tartozik. Azonban az eddigi hasonló födémrendszerek azt a körülményt, hogy az üreges testek is képesek 80 legyenek résztvenni az erők megbízható felvételében, sehogy, vagy csak tökéletlenül, avagy igen költséges eszközökkel tudták megoldani. Ezzel szemben a jelen találmány szerinti födém rendkívül egy-35 szerű eszközökkel és feltétlenül megbízhatóan képes az üreges testeket az erőátadásba bevonni, amennyiben nem a mindig bizonytalan tapadásra, hanem a beton belső kötőerejére számít, mint ez 40 a következő leírásból ki fog tűnni. Egy harmadik előnye e födémnek az, hogy míg más hasonló födém keresztirányban nem rendelkezik hajlító szilárdsággal, más szóval nincs a bordák közt erőátvitel, vagyis nem segit egyik borda a másiknak, 45 addig ennél tökéletes erőátvitel van. Könynyűszerrel lehetséges ugyanis keresztirányú bordákat kiképezni, mely más födémnél nehézségekbe ütközik, vagy egyenesen lehetetlen, de keresztbordák nélkül is igen 50 nagy mértékű az erőátvitel, mert az üreges testek nem mennek végig, hanem azokat merev lapok választják el egymástól, melyek a bordák közti erőátvitelt eszközlik. 55 A csatolt rajzon az 1. ábra az üreges testeket ábrázolja. A 2. ábra a kész födémet keresztmetszetben, melyben a sűrű vonalozású rósz a friss betonréteget, a ritka az előre elkészí- 60 tett üreges testeket ábrázolja, a metszet a (B) köveken át történt, míg az (A) kő körvonalai pontozva láthatók. A 3. ábra ugyanaz, de azt a lehetőséget ábrázolja, hogy az üreges testek keske- 65 nyebb oldalukra vannak fektetve, továbbá hogy a hordképesség további fokozása végett még az üreges testek fölé is kerül egy friss betonréteg. A 4. ábra a födém metszetét mutatja a 70 bordán át, betonozás előtt; itt látható, hogy az (A) és (B) üreges testek felváltva vannak elhelyezve; látható továbbá a bordában elhelyezett vasbetét. Az 5. ábra szintén hosszmetszet, de az 75 üreges testeken át. Itt még az a különbség, hogy keresztirányú bordák is vannak alkalmazva, melyek itt metszetben láthatók, a sűrűre sroffozott rész friss betont jelent. A • 30