86740. lajstromszámú szabadalom • Építményekhez való térelzáró szerkezet
Megjelent 1931. évi május hó 15-én — « — I I • I • .1 • ——— I !••• II !•!• Il.l I I II .11 Mm I MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86740. SZÁM. — YlII/a. OSZTÁLY. Építményekhez való térelzáró szerkezet. Hajdú Emil míísz. hiv. és Török Ferenc gyárvezető Budapest. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 30-ika. A találmány térelzáró szerkezetekre, mint pl. födémekre és tetőkre vonatkozik, melyek gyárilag előállítható és készleten tartható, kevés számú elemből, tanult építőmunkások mellőzésével, minden nehézség nélkül felépíthetők. A szükséges elemek, a Faanyag teljes mellőzésével, kizárólag betonból, illetve égetett agyagból készülnek, miáltal egyrészt tel jes tűzbiztonságot érünk el, másrészt a napjainkban igen drága faanyag kiküszöbölésével, a térelzáró szerkezeteket olcsóvá tesszük. A rajzon a találmánybeli térelzáró szerkezetnek egy példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábrán homloknézetben, míg a 2., 3. és 4. ábrákon az 1. ábrán megjelölt, különleges I—II—III kötési helyek, nagyobb léptékben, metszetben láthatók. A helyiség felső elzárására szolgáló födémet, az 1. ábrán látható foganatosítási alak szerint, a födémet hordozó (a, a) falak mindenkori térközének megfelelő szélességű, vassal kellően vértezett, alsó (b) betonlapból és az ehhez csatlakozó, vele egy darabot alkotó, felső (c) övből állítjuk elő, miáltal a kettő között hőszigetelő (d) üreg keletkezik. E gyárilag készíthető vasbeton födémgerendák, egymás mellé sorakoztatva, a közöttük keletkező hézagnak vakolattal való kitöltése után, minden további nélkül, meszelésre vagy festésre készek. A födémgerendáknak az (a) tartófalakon túl kiálló végei ereszt alkotnak, melyen az esővízcsatorna szokásos módon erősíthető meg. Ha az épület kettős traktusu, vagyis a födémgerendák egyik vége főfalon, másik vége ellenben válaszfalon nyugszik, akkor ez utóbbi gerendavég, célszerűen, a válaszfal középsíkjáig ér és ehhez csatlakozik 40 a szomszédos helyiség födémgerendájának hasonló vége. Az összeérő gerendavégeket már most borító vasszalag és alapcsavarok segélyével erősítjük meg a válaszfalon. A tetőt a találmány értelmében agyagból 45 égetett, különleges téglákból építjük fel, melyek ismert téglagyári berendezés segélyével, tömegcikkszerűen gyárthatók és a helyszínen fahéjazás alkalmazásával övenként állíthatók össze. A bemutatott fogana- 50 tosítási példa szerint, a cseréptető elkészítéséhez csupán öt különböző formájú tégla vagy cserép szükséges. A (b, c) födémgerenda kiálló vége közelében (e) csapot képezünk ki, mely a 55 tető legalsó téglájául szolgáló, keresztmetszetben «A»-alalcra emlékeztető, üreges (f) tégla talpában létesített horonyban foglal helyet. Az üreges (f) tégla felső része (g) csappal van ellátva, mely a hozzá 60 csatlakozó, üreges (h) tégla megfelelő hornyában foglal helyet. A tető oldalát a (II) törési helyig egymással szembenfekvő oldalukon csappal, illetve horonnyal ellátott, egymással kongruens (h) téglákból ál- 65 lítjuk össze. Jó kötés biztosítása céljából, a csapok és hornyok illeszkedési helyein, jól kötő habarcsot (pl. cementhabarcsot) alkalmazunk. A (II) törési helyen a már ismertetett 70 üreges (h) téglához, a törés hajlásszögének megfelelően kiképezett, ugyancsak horonynyal és csappal ellátott, üreges (i) tégla csatlakozik, ehhez pedig további, horonynyal és csappal ellátolt (k) téglák sorakoz- 75 nak, melyek a tető felső részét alkotják. Ha a tetőt (II) törés nélkül készítjük, akkor az üreges (i) és (k) téglák teljesen mel-
