86731. lajstromszámú szabadalom • Finom fémhuzatokból való fémszelence tömítés és eljárás annak előállítására
Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86731. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Finom fémhuzalokból való tömszelence-tömítés és eljárás annak előállítására. Laue Oszkár igazgató Osnabrück. A bejelentés napja 1923. évi január hó S-ike. A tömszelencék számára használt tömítések rendszerint vagy rostos anyagból, vagy fémből állanak. Az előbbieket lágytömítéseknek nevezzük és ezek előnye, hogy a tömszelencékbe jól helyezhetők be, hátrányuk azonban, hogy különösen túlhevített gőzzel való üzem esetén igen kevéssé tartósak. A fémtömítések ugyan jóval tartósabbak és a dugattyúrudak jó minősége, valamint a tömítések pontos beillesztése esetén jól tömítenek, azonban ezen tömítések, miután a tömszelencébe beöntés vagy nagy nyomás által való beszorítás útján hozatnak be, annyira merevek, hogy kenőképességük csak kicsiny és a tömszelencehüvely meghúzása alkalmával a dugattyúrúdra merőleges irányban csak kismértékben tágulnak ki, vagyis más szóval nem tömítenek eléggé, mely hátrány különösen elhasználódott vagy nem egyenes dugatytyúrudaknál mutatkozik érezhetően. Ezenkívül mindenféle nagyságú tömszelence számára külön tömítést kell raktáron tartani, miután a fémtömítések merevségük folytán különböző nagyságokhoz nem alkalmazkodhatnak. Javasolták továbbá fémből és rostos anyagból való tömítések együttes alkalmazását a legkülönbözőbb módokon, amikoris a rostos anyag volt hivatva elvégezni a tömítést, míg a fém a tömítés erősbítésére szolgált. Ezáltal azonban a rostos anyag kismértékű tartósságán magától értetődően változtatni nem voltak képesek, amiből következik, hogy valóban tartós tömítést csak azáltal létesíthetünk, ha maga a fém eszközli a tömítést. A fémtömítéseket sokféle módon állítják elő, pl. aránylag rövid fémdarabokból, szemcsékből, lemezkékből, forgácsokból vagy hosszéi, lapos fémszálakból (fémgyapot) vagy pedig finom fémhuzalokból. Mindezen esetekben a fémet nagy nyomással szorították vagy csömöszölték 45 be és a sajtolás előtt vagy azután látták el a kenőanyaggal. Hogy finom fémhuzalok alkalmazása esetén azok könnyen legyenek raktározhatok anélkül, hogy öszszecsomósodnának, javasolták a fémhuza- 50 lóknak nyalábokká való egyesítését és azok laza összesodrását. Az ezáltal adódó kidudorodások és mélyedések a huzalok beesőm öszölése alkalmával egymáshoz simulnak és ezáltal az egymáson fekvő ré- 55 tegek elcsúszását megakadályozzák. Mindezen esetekben a tömítést aránylag merev fémtömeg képezi. A jelen találmány tárgya finom fémhuzalokból képezett oly tömszelence-tömí- 60 fés, mely az eddigiekkel ellentétben ruganyos. Ezt azáltal érjük el, hogy a nem rugalmas fémből álló huzalok zsinórokká és ez utóbbiak a külső felületén simított kötéllé vannak összesodorva. A huzalok 65 és a kötél a huzaloknak zsinórokká és az utóbbiaknak kötéllé való összesodrása következtében oly rugalmasságot nyernek, mely a tömszelence hüvelyének meghúzása alkalmával a tömítésnek a dugattyú- 70 rúdra merőleges irányban való kitágulásában mutatkozik. A huzalok rugalmasan támaszkodnak a dugattyúrúdhoz és a tömszelence falazatához és ezáltal jó tömítést létesítenek. 75 A huzalok közötti közbenső terek közvetlenül a kötél előállítása alkalmával igen kényelmes módon tölthetők meg kenőanyaggal (zsír, grafit vagy efféle) vagy pedig töltés nélkül is maradhatnak, 80