86725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonásra alkalmas rostok előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 80-én. MAGYAR KIRÁLYI ^|||gg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86725. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás fonásra alkalmas rostok előállítására. Dr. Ulbbelohde Leo tanár Karlsruhe. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1922 évi február hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás fonásra alkalmas rostok előállítására. Igen sokfajta olyan rostot ismerünk, amelyek strukturájuk folytán a fonásra 5 alkalmatlanok, vagyis olyanok, hogy nagyon rövidek, nem csavarodottak, vagy nem íveltek, vagy pedig nem eléggé érdesek arra, hogy a forrási művelet révén elég erős bundát és elég erős előfonatot 10 és fonalat adjanak. Az ilyen rostokat másfélékkel keverve sem lehet elég jól fonni. Ilyen rostok gyanánt úgy rövid, mint hosszú rostok használhatók, pl. a facellu-15 lóza a kotonizált kender- len, csalán és rnáseffélék. A találmány célja az efféle rostanyagoknak fonásra alkalmassá tétele azáltal, hogy a rostok felületét érd esi L-jük és egyúttal hajlítási, valamint csava-20 i'ási műveleteknek is alávetjük. Gyakorlatilag ezt a hatást azáltal érjük el, hogy a rostokat nedves vagy száraz állapotban alkalmas keverő-, őrlő- vagy röpítőkészülékek, szórómalmok, farkasoló gépek, la-25 sító gépek alkalmazása által éles szögletű, a rostszálak hosszánál jóval kisebbméretű testekkel pl. üvegporral, karborundumporral, infuzióriafölddel, stb. kezeljük. A szemcsék éles szögletei akkor SQ a rostszálakat hajlítják, csavarják és felületüket érdessé teszik. A kezelés után az élesszögletű testek ismét különválaszthatók és újra felhasználhatók. Bármilyen mennyiségű érdesítő szert 85 keverhetünk hozzá anélkül, hogy ezáltal az eljárás gazdaságossága kárt szenvedne és a terméket nem kívánatos elegyrészek rontanák. A fonás némely céljaira azonban előnyös, ha csak nagyon kevés érdesítő szert használunk és bizonyos körül- 40 mények között teljesen eltekinthetünk az érdesítő szerek egyidejű alkalmazásától, úgy hogy ekkor kizárólag a rostoknak a mechanikai hatás folytán bekövetkező, egymással való súrlódása elegendő arra, 45 hogy kielégítő érdesítést érjünk el. Kitűnt továbbá, hogy ez a hatás különösen gyorsan dolgozó verőgépeknél többé vagy kevésbbé léghijas tér alkalmazása mellett még fokozódik, mivel a rostoknak 50 a géprészekhez való ütődése és az éles szögletű szemcsékkel való összeütközése léghijas tér alkalmazása mellett erősebb. Azért előnyösen vákuumban dolgozunk. Szabadalmi igények: 55 1. Eljárás fonásra alkalmas rostok előállítására fonásra nem eléggé alkalmas strukturájú rostokból, mint cellulóza, kotonizált-lenszalma- len- és kenderrost, jellemezve azzal, hogy a rostanya- 60 got érdesítés céljából átmenetileg a rostok hosszánál jóval kisebbméretű, éles szögletű porszemosékkel kezeljük, amelyek nem tapadnak tartósan a rostokhoz. 65 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve léghíjjas tér egyidejű alkalmazása által. 3. Fonórostok, amelyek önmagukban fonásra nem eléggé alkalmas struktu- 70 rájú rostokból mesterséges érdesítés útján vannak előállítva. Pallas nyomda, Budapest.