86711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges és természetes gyanták megjavítására
Megjelent 1931. évi május li ó 64 -é n. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86111. SZÁM. — ÍVh/l. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges és természetes gyanták megjavítására. Consortium fftr Elektrochemische Industrie G. m. b. H. cég- München. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 7-ike. Azt találtuk, hogy úgy a mesterséges, mint a térni ászete.s gyanták tulajdonságait meg lehet javítani, ha azokat olyan orgános testekkel, amelyek hid-5 roxil- vagy karbonilcsoportokait, tartulmaznak, illetve azok vegyületeivel bensőleg összekeverjük. A tiszta, hidroxil-, illetve karboniltartalínú testek helyett lehet azoknak más vegyületekkel való ke-10 vérekéit is alkalmazni. Ilyen adalékok gyanánt tekintetbe jönnek pl. a dioxistearinsuv, ricinuszolajsav, dioxiaibieitinsav, szalicilsav, ricinusEolaj, fenól, mezitiloxid, foron, stb. A gyanták ezen keze-15 lés folytán különösen rugalmasság, oldhatóság és olvaszhatóság tekintetéiben javulnak meg. Az eljárást például akképpen foganatosíthatjuk, hogy az olvasatott gyantába, 20 bevisszük az oxivegyületoket, lehet, egyidejűleg a komponenseket is beolvasztani, vagy pedig a gyantát a folyós vagy folyóssá tett oxivegy ületbe,z hozzáadni. Ez :i folyamat elősegíthető oldószernek alkal-25 inazásával. A kapott gyantákat lehet az, oxitestek hozzákeverése. előtt vagy az. uitán ismert módon, észt érzés vagy fémvegy illetek hozzáadása vagy te.rmi.kus. kezeléssel ke-30 ményíteni. 1. példa. A gyanta,szerű terméket, amelyet 500 rész, acetaldehidnek 300 rész 20%-os nátronlúggal való kondenzáílása útján kap-35 tunk, súlyának 30%-át tevő ricinuszolajeavval összeolvasztjuk és rövid ideig 150°-ra hevítjük, mire az olvasztóknak kihengerlése útján azt sellákhoz hasonló lemezkékben kapjuk. Ez a termék ,a kiindulása terméktől nagyobb rugalmassága 40 és világosabb sz.ine által különbözik és kitűnően alkalmazható, pl. sellák helyett politurozási célokra, modellak gyanánt stb. 2. példa. 45 Gyantát, amelyet 1000 rész acet,aldehidnők 550 rész, normál nátron,lúggal 70°-nyi hőmérsékleten való kondenzálása és polimerizálása útján kaptunk, miután azt néhány óra, hosszat 120°-ra hevítettük, 2 óra 50 hosszat po.reeillángolyós malomiban 3%-os vizes eeeitsavotdattal őröljük. A gyantát szűrés útján kapjuk és kb. 200°-nál megolvasztjuk. Az olvasztott gyantának 100 részéhez. hozzáadunk 3(H ricinuszolajat és 1 55 órai hevítéssel 2"'. Al/Ollii-al keményítjük. A terméket az 1. példában megadott módon lehet feldolgozni és alkalmazni. Az új termék rugalmasabb, keményebb' és világosabb, mint az eredeti gyanta. 60 3. példa. Krotonaldehidből kapott gyantát, amely túlságos meleg behatása, folytán, majdnem olvasathatatlamiá és alkoholban, valamint benzolban majdnem oldhatat- 65 lamiá vált, súlyának 15%-át tevő fenollal melegítjük, mikor is jó olvas ztékot kapunk. A keletkezett gyanta, spirituszban, úgyszintén benzolban könnyebben oldódik, mint a kiindulási termék. 70 4. példa. Alberto'l 65-t összeolvasztunk 50 súlyrész ricinuszolöjjal, .mikor is egy rugalmasabb terméket kapunk.
