86688. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás különösen acélból való tömbök öntésére

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86688. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Berendezés és eljárás különösen acélból való tömbök öntésére. Miskolczy József mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi január hó 27-ike. A tetszőleges rendszerű kemencékből, pl. a bessemerkörtéből, converterből stb. kikerülő, megömlesztett folytvasnak vagy acélnak tömbökké való öntését oly öntött-5 vasból való kokillákban végzik, melyeknek ürege felfelé szűkülő, rendszerint négyszögkeresztmetszetű, csonka pyramis képez; ezen kokilláknak feneke nincs és az öntés úgy történik, hogy a kokillát vasból való 10 alátétlemezre állítják, a kokillába öntött folytvas vagy acél megmerevedése után pedig a kokillát megfelelő daru segítségével felemelik, amiállal a visszamaradó kész tömb hozzáférhetővé válik. Az ilyen módon 15 nyert tömbök egyenletes struktura tekintetében nem felelnek meg azon szigorú követelményeknek, melyeket a magasfokú igényvételekre való tekintettel a legtöbb esetben támasztanunk kell. Ennek egyik 20 legfőbb oka, hogy a kokillába öntött acél felső részlete igen gyorsan lehűl és megmerevedik, mielőtt a még megömlesztett állapotban lévő alsó anyagrészekből a levegő és egyél) gázok, valamint a tartalma-25 zott salak a felszínre kerülhetett volna. Ezek a hátrányok különösen szembetűnően mutatkoznak, ha az acél desoxydációjára alumíniumot használunk; ezen esetben tapasztalat szerint a tömb közepén átmenő 10 üreggel merevedik meg, ami arra vezethető vissza, hogy az anyag megmerevedés közben a középből a tömb széle felé húzódik, ahol a megmerevedés folyamai a megindul, a tömb széle felé húzódó anyag 15 pótlására azonban folyékony állapotban lévő anyag rendelkezésre nem áll, miután a tömb felső részei az alsó részek előtt merevedtek meg; ugyanezen okra vezethető vissza azon jelenség, hogy az alumínium' elégéséből keletkezett és salak létére a fel- 4.0 színre törekedő aluminiumoxyd bennreked a megmerevedett tömbben. Ezek a hátrányok különösen azért igen érezhetők a gyakorlatban, mert az alumínium segítségével desoxydált acél ott, ahol lyukacsoktól men- 45 tes, különben igen kiváló minőségű; az alumínium segítségével való desoxydició ezen előnye azonban nem használható ki a kellő mértékben, mert az előbb jelzett hátrányok lehető csökkentése céljából az 50 alumínium alkalmazott százalékmennyisége bizonyos határt meg nem haladhat. Mindezen hátrányokat a jelen találmány értelmében teljesen kiküszöböljük azáltal, hogy gondoskodunk arról, hogy a kokillába 55 öntött folyékony acél megmerevedése alulról felfelé haladjon, hogy a megmerevedés pillanatában, bármely helyen történjék is ez a tömbön belül, ezen hely felett mindig rendelkezésre álljon egy, az acélból 60 eltávozni törekedő és ennélfogva felfelé szálló gáz vagy salak tovavezetésére alkalmas, megömlesztett acélból való folyadékoszlop. Ezt azáltal érjük el, hogy a kokillába öntött megömlesztett acél tömegének 65 megfelelő elosztásával, továbbá alkalmas hűtő, szigetelő és esetleg hevítő eszközök alkalmazásával a kokilla felsőbb részeiben lévő anyag megmerevedését az alatta lévő anyag megmerevedéséhez képest kés- 70 leltetjük. Ezáltal nemcsak az acél megmerevedése pillanatában szabaddá való gázok eltávozása válik lehetővé, hanem az acéltömegben az összezsugorodás folytán keletkező üregek is újból kitöltetnek folyékony 75 acél által, aminek eredményeképpen tökéletesen tömör és lyukacsmentes acéltömböt kapunk.