86674. lajstromszámú szabadalom • Háromszögfeloldó műszer tűzérség számára

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86674. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Háromszögfeloldó műszer tüzérség számára. Marton Béla szigorló gépészmérnök Pestszentlőriiic. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 1-je. Hogy tüzérségünket az ellenség tüzérségi tüzének hatása alól lehetőleg kivonjuk, valamint hogy repülőfelderítés elől jobban elrejthessük, célszerű az egyes ütegek lö-5 vegeit nem egymás mellé zárt vonalba — mint eddig — hanem minden löveget a terepen szétszórva felállítani. Ez eddig azért nem volt lehetséges, mert a már belőtt vezérlöveg vezényszavának átszámítása a 10 többi lövegre nehézségbe ütközött és nem volt elég gyorsan keresztül vihető. Jelen bejelentés tárgyát képező műszer e feladat megoldását adja. Mivel minden löveg külön számítja ki 15 a vezérlöveg (V) adott lőelemeiből saját lőelemei t, a következőkben elegendő a vezérlövegre és egyetlen másik lövegre (L) szorítkozni tárgyalásunkban. A terepen két löveg Fig. 1. (V) és (L) 20 áll egymástól «a» távolságra, összekötő egyenesüknek hajlásszöge É-tól (vagy más végtelenben lévő kisegítőcéltól) (d) ismeretes. (Mikor a lövegeket szembenézés alapján párhuzamba állítjuk, e szög a löveg-25 távcsövekről leolvasható.) A (V) löveg a (C) célra be van lőve, erre oldala (|ü) lőtávolsága (VC). Az (L) lövegnek keresett lőelemei (y) oldal és (LC) lőtávolság. Ha mindkét lövegállásba szögmérőtárcsát 80 helyezünk Fig. 1. úgy orientálva, hogy a két löveg összekötő egyenese a tárcsák osztásán a (ő) szög vonását messe ki, akkor a (C) célra húzott lövővonalak a tárcsákon a ('}), illetőleg (y) oldalakat metszik 35 ki. A (V) löveg lőelemei ismeretesek; ha a (V) lövővonalát addig forgatjuk el, míg az a (V)-re helyezett tárcsán az ismert (íí') oldalt metszi ki, most rajta felkeressük a (V) lőtávolságának megfelelő pontot és azt (L)-lel összekötjük, úgy (L) ezen 40 lövővoinala (L) tárcsáján a keresett (y') oldalt metszi ki, (L) lőtávolsága pedig az (LC') távolság, mely a húzott egyenesről lemérhető. A műszer ezen feladat elvégzésére a kö- 45 vetkezőképpen vihető ki: Fig. 2., Fig. 3. és Fig. 4. Az (1) alapvonalzóra, mely a (V) löveg lövővonalának megfelelő kengyelalakúra kiképezett (2) vonalzóba a (3) tengely által elforgathatóan 50 van csapágyazva, két szögmérőtárcsa (4) és (5) van szerelve, még pedig úgy, hogy a (4) tárcsa tengelyvonala állandóan összeesik az alap vonalzó (3) tengelyével, míg az (5) tárcsa a (6) szánkón az alapvonalzón 55 önmagával párhuzamosan eltolható. Mindkét tárcsa szögo-sztása elforgatható, mely elforgatás a (7) és (8) csavarok oldása után történhet meg. E csavarok meghúzása által e szögosztások az elforgatott helyzet- 60 ben rögzíthetők. Az elforgatás nagysága az alapvonalzó (9) leolvasó jelénél és a szánkó (10) jelénél leolvasható. Az (1 ) alapvonalzó (2) löveg lövővonalának megfelelő vonalzó és a (11) (L)-lö- 65 vegnek lövővonalának megfelelő vonalzó léplékosztással vannak ellátva. A (2) vonalzó felső kengyelszárán a (12) hüvely csúszik, melyre elforgathatóan a (13) hüvely van erősítve. A (13) hüvelyben csú- 70 szik a (11) vonalzó. A (12) hüvely a (14) csavar által a (2) vonalzón a (V) löveg lőtávolságának megfelelő osztásán rögzíthető. Hogy a megfelelő lövegoldalakat leolvas- 75 hassuk a tárcsákról, a (2) kengyel alsó szárának meghosszabbítására a (15) leolvasó jel van alkalmazva, a (11) vonal-