86667. lajstromszámú szabadalom • Készülék szivarkahüvelyekbe való szopókalap tekercselésére és a hüvelybe való vezetésére

Megjelent 1931. évi május lió 15-én. HAGYÁS KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86667. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Készülék szivarkahüvelyekbe való szopókalap tekercselésére és a hüvelybe való bevezetésére. Universelle Cigarettenmaschiiienfabrik J. C. Müller A. & Co. Drezda. A bejelentés napja 1924. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi januárhó 23-ika. Szivarkahüvelykészí tógépeknél a szo­pókalapnak tekercselése és a hüvelybe való bevezetése úgy megy végbe, hogy a szopókalapot egy tekercselő tű (tövis) 5 fogja meg, amely egy helytálló teker­cselő hüvelyben dolgozik. Miután a teker­cselő tű forgása révén a szopókalap te­kercsesé sodródott, e tekercset a tűről a tűre tolt szerszám lehúzza és az úgyneve-10 zett hüvely kanálba tolja. Ez a kanál a tekercselő hüvely hosszirányában (amely hüvely a szivarkahüvellyel egy közép­vonalba esik) ide-oda tolható, előre való haladás közben a szivarkahüvelybe me-15 rtil és visszafelé való haladásánál azt ma­gával viszi. E visszafelé való haladás közben a szivarkahüvelyt és szopóka­laptekercset a kanál letolja és pedig egy olyan szerszám révén, amely a hiively-30 kanál hosszmenti hasítékába merül és oly módon van ágyazva, hogy a kanál előre való haladása közben a hüvelyben lévő tekercsnek kitérhet, visszafelé való hala­dásnál azonban a tekercse végére támasz-85 kodik. Javasolták már azt is, hogy a szopóka­lap tekercselése magában a hüvelykanál­ban menjen végbe és azután a tekercsnek a tekercselőtűről való letolását ugyanaz 80 a szerszám végezze, amely a tekercset a szivarkahüvellyel együtt a kanálról le­szedi. Nem tekintve azt a hátrányt, hogy a hüvelykanálnak tekercselőhüvelyként való kiképzése szerkezeti nehézségekbe J5 ütközik, ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a tekercset a tűről leszedő és külön vezérlendő szerszám ez esetben el­maradhat. Mindamellett ez a berendezés az ujabb, gyorsan forgó gépeknél nem használható. Ezeknél a hüvelykanálnak 40 rendkívül gyorsan kell ide-oda mozogni, ha pedig eközben a leszedő szerszámnak a tekercset a tűről el kell távolítani, ak­kor e szerszám erős ütközés mellett a te­kercs egyetlen szélmenti helyét találja, 45 amely tekercsnek tudvalevőleg jelenté­keny súrlódás mellett kell a tűről leto­lódni. A leszedőszerszám csaknem telje­sen egyoldali fogja meg a tekercset, ami­nek következtében ez tapasztalás szerint 50 elferdül és széthúzódik. Ezzel szemben a találmány abban áll, hogy a tekercselő hüvely és a hüvely­kanál egyesítve van. Mind a kettő hossz­menti középvonalirányukban ide-oda mo- 55 zognak; a tekercselő hüvely falának belső felületén állítható ütköző van elrendezve, amely a hüvely eltolásánál a tekercset a tövisről lehúzza és azt a tekercselő hü­vely hosszmenti hasítékába merülő üt- 60 közőhöz, illetőleg leszedőhöz tolja, amely előre való haladásnál kitér, visszafelé való haladásnál a tekercs mögé helyezke­dik és azt a szivarkahüvellyel együtt a kanálról leszedi. A tekercselő hüvely bel- 65 sejében lévő ütközőt, a hüvely belső ol­dalára felfekvő és félhold, sőt körgyűrű­keresztmetszetű alakban képezhetjük ki, úgy. hogy a letolás közben a tekercs vé­gére egy ütköző támaszkodik, amely a 70 kerület jelentékeny részét foglalja el, aminek következtében a tekercs egy­oldalú megfogása és ezzel járó megnyú­lása vagy eltorzulása elkerülhető.

Next

/
Thumbnails
Contents