86664. lajstromszámú szabadalom • Orthotropikus vetítő ernyő és eljárás annak alkalmazására reliefhatást keltő mozgóképvetítéshez
Megjelent 1931. évi május li ó 227 -én . MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86664. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. 4 Orthotropikus vetítőernyő és eljárás annak alkalmazására relief hatást keltő mozgóképvetítéshez. Marion Alain Viktor Francois mérnök Paris. A bejelentés napja 1922. évi február hó 24-ike. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi március hó 7-ike. Midőn valamely mozgóképet vetítünk egy négyszögletes, sík ernyőre úgy, hogy a vetítőkészülék optikai rendszerének tengelye merőleges legyen az ernyőre és en-5 nek közepébe essék, akkor a filmen áteső fénynyalábnak alakja négyszögletes gúla, amelynek alapja maga az ernyő. A rézsútos fénysugarak annál hosszabbak, minél távolabb van az ernyő közép-10 pontjától az a pontjuk, ahol azok az ernyőt átdöfik. Ennélfogva a fény nem oszlik el egyenletesen az ernyő felületére. Ha pedig a vetítőkészülék optikai tengelye maga is hajlik az ernyő síkjához ké-15 pest (pl. az ii. n. mélybe merülő vetítésnél), akkor ez a hátrány még fokozódik. Jelen találmány tárgya egy homorú vetítőernyő, aminek az a rendeltetése, hogy az imént említett hátrányt kiküszöbölje. 80 A találmány tárgya továbbá olyan helyesbítő objektívvel kapcsolatban, mint amilyen a Marion-féle 517.167. sz. francia szabadalom tárgyát képezi, lehetővé teszi oly aplanatikus vetítőrendszer megvalósítá-25 sát, amelynél bizonyos reliefszerű hatást keltő elferdítés (distorsió) mutatkozik. Az idetartozó vázlatos rajzok példaképen a jelen találmány tárgyát képező orthotropikus vetítőernyő kiviteli tervét 80 tüntetik fel. 1. ábra a találmány szerinti orthotropikus ernyő sémájának perspektivikus rajza. 2. ábra az ernyő vetülete egy függélyes síkba, az 1. ábrabeli (a, e, h, d) oldal felől 85 nézve. 3. ábra az ernyő A^etülete az 1. ábrabeli (a, b, c, d) hátlap síkjába, mimellett ezen ábrába be vannak forgatva az ernyőnek különféle vízszintes metszetei, amik az ernyő homorú felületét meghatározó víz- 40 szintes metszetgörbék különböző pontjainak helyzetét megszabják. Az, (a, b, c, d, e, f, g, h) derékszögű hasáb (a, b, c, d) alapja a közönséges kinematografiai ernyők arányait tünteti 45 fel, vagyis -—A hasáb (a, e, h, d) a—d ó és (b, f, g, c) oldalain két egyforma hyperbolát húzunk, amiknek (e—h = f—g) húrtávolsága állandó. Miközben ezen hyperbolák alkotók gyanánt saját magukkal 50 párhuzamosan és olyképen mozdulnak el, hogy az azokat tartalmazó síkok mindenkor merőlegesek legyenek az (a, b, c, d) lapra, a vezérvonal gyanánt szolgáló (1) ellipsis (2. és 3. ábra) mentében egy ho- 55 morú felületet eredményeznek, amely azonos avval az orthotropikus ernyővel, ami jelen találmány tárgyát képezi és aminek vízszintes metszetei az ellipsisnek részeit képezik. 60 A 2. és 3. ábra feltünteti az alkotó hyperbola karakterisztikumait és lehetővé teszi az ernyőfelület bizonyos számú pontjának kimérését, amik elegendők hozzá, hogy pl. alkalmas vázat szabjunk ki és 65 szerkesszünk meg és az erre kifeszített vászon képezze a mozgókép vetítő ernyőt. Minthogy az (e—h = f—g) hosszaságot választjuk az ernyő kisebb méretéül, a (k, i) egyenesre az (a, e) és (d, h) oldalakkal 70 párhuzamosan és ez utóbbiakhoz egyenlő a ij távolságban fevisziink egy k—j = távolságot, azaz az ernyő nagyobb oldalának
