86655. lajstromszámú szabadalom • Vezeték oszloplábazat

Megjelent 1931. évi május lió 202-én. MAGYAR KÍRÁLYI (S^Bt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86655. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Vezeték oszloplábazat. Dr. Sabathiel Richárd tanár és Egyesült Építőipari és Hajózási R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1923. évi március hó 7-ike. Villamos távvezetékek kifeszítésére, ill. tartására leginkább faoszlopokat használnak, aminek oka főleg abban rejlik, hogy a fa más, tartósabb anyagoknál, mint vasnál vagy vasbetonnál olcsóbb és könynyebben kezelhető. A faoszlopoknak azonban két lényeges hátrányuk van. Egyrészt a földbe ágyazott részük, főleg a terepszinthez közel, aránylag gyorsan elkorhad és így az oszlop a legjobban igénybevett helyen könnyen eltörik, míg másrészt a föld színétől magasabban elhelyezendő és nagyobb távolságban alátámasztandó vezetékeknél a szálfák a kellő hosszban csak nehezen szerezhetők be és a nagyobb igénybevétel folytán még új állapotban sem nyújtanak kellő biztonságot töréssel szemben. Ezért újabb időben kísérletek történtek rövidebb faoszlopok használatára, melyeket tartósabb anyagból készült lábazatokba fogtak be, úgy hogy a földbe csak a pl. vasbetonból készült lábazat ágyaztatott be, míg a fa a föld felett bizonyos magasságban foglalt helyet. Ezáltal egyrészt a fa korhadását lehet megakadályozni, másrészt pedig magas oszlopokat lehet rövid szálfák felhasználásával előállítani. A faoszlopoknak a vasbetonból készült lábazathoz való kapcsolása azonban jelentékeny nehézségekkel jár és a feladatot eddig egyszerű eszközökkel megoldani nem sikerült. Az eddigi szerkezetek ugyanis nehézkeseknek és tökéletleneknek bizonyultak. A találmány tárgyát képező lábazattal az említett feladat megoldásra talál. Ez a lábazat egyszerűen állítható elő és kezelhető, a faoszloppal való kapcsolása pedig szintén egyszerű és úgy szerkezeti, 40' mint gazdasági szempontból tökéletes. A találmány abban áll, hogy a lábazatot két, esetleg több vasbetontestből állítjuk elő, melyek egymással alsó részükön ékek vagy más kapcsolóeszközök útján 45, eltolhatatlanul vannak összekötve, míg felső részük villásan szétágazik és a faoszlop befogadására szolgál. A faoszlop a vasbetontestekkel két vagy több helyen sajátosan kiképezett kettős ékek közbe- 50 iktatása mellett össze van csavarolva. Ezáltal a vasbetontestek úgy egymással, mint a faoszloppal tökéletesen egybekapcsolódnak. A mellékelt rajzon a találmány értei- 55 mében kiképezett vezetékoszloplábazatnak két foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra az összelrendezés elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala 60 mentén, a 3. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala mentén, a 4. ábra metszet az 1. ábra E—P vonala mentén, az 65 5. ábra a vasbetongerendáknak és a faoszlopnak összekapcsolására szolgáló kettős éknek távlati képe, a 6. és 7. ábrán a lábazatnak második foganatosítási alakja elölnézetben és víz- 70 szintes metszetben látható. A földbe két (1, 1) vasbetongerenda van beágyazva, melyek egymással a közbehelyezett (2) vasbetonékek és a (3) csavarok útján szilárdan össze vannak kötve. 75. Az ékek a gerendákon kiképezett sarkos mélyedésekbe fogódznak és ezáltal a vasbetongerendákat viszonylagos eltolás el-