86649. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszívókészülék égési erőgépekhez úszó által közvetve vezérelt szelepekkel

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKKraL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86649. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Tüzelőanyag-szívókészülék égési erőgépekhez úszó által közvetve vezérelt szelepekkel. Pallas-Zenith G. m. b. H. cég Berlin-Charlottenburg. A bejelentés napja 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1917. évi szeptember hó 12-ike. A találmányt úgynevezett tüzelőanyagszívó, vagyis oly készülék képezi, melynek segélyével motorkocsiknál a mélyen fekvő íotartályban lévő tüzelőanyag a i mindenkori motorteljesítményhez képest az elgázosító úszóháza felett lévő közbenső tartályba szívatik és innen önsúlya által az úszóházba vezettetik. Ily készülékek tudvalevőleg szállító edénnyel vannak I felszerelve, mely egyrészt szeleppel elzárható vezeték útján vákuumtérhez, pl. a mótor szívóvezetékéhez van kapcsolva és másrészt ugyancsak szeleppel elzárható nyílás útján a külső levegővel van össze> kötve; a két szelep átkormányzása a szállítóedény minden egyes megtöltése és kiürítése után egy ezen edényben elrendezett úszó útján ennek legmagasabb és legmélyebb helyzetében történik. I Ismeretesek oly szállítóberendezések, melyeknél az úszó által a két véghelyzetben kifejtett erők, vagyis megtöltött edény esetén az úszó felhajtó ereje, kiürített edény esetén pedig az úszó súlya közvet-i lenül vitetnek át a szelepre. Ez az elrendezés azonban kedvezőtlen, egyrészt, mert szükségképen az úszó löketének csak csekély része vihető át a szelep beállítását végző mozgás alakjában, másrészt pedig, I mivel a rendelkezésre álló beállító erők csak csekélyek lehetnek és adott esetben nem is elégségesek arra, hogy a légnyomáskülönbségnek megfelelő, aránylag nagy szelepellenállást legyőzzék. A vezér> lés tehát bizonytalanul működik. Ezért azt is javasolták, hogy az úszó által kifejtett erők közvetve hassanak a szelepekre, mely célból az úszó és a szelepek közé rugórendszert iktattak be. Ez a rendszer két, egyik végükön egymással csuklósan összekap- 40 csolt emelőből áll, melyeknek szabad végei húzórugó útján vannak egymással öszszekötve; az emelők egyike az úszóval, a másik pedig a két szeleppel van összekötve és az úszó minden lökete alkalmá- 45 val az emelőt kinyújtott helyzetén átviszi, amikor is a rugó megfeszül. Ez a készülék sem működik biztosan, mivel a kinyújtott helyzet túllépésénél kiiktatott rugóerő nem hat közvetlenül a szelepekre, 50 hanem kizárólag az úszóra hat vissza. Ennek pedig az ci következménye, hogy a két emelőnek csak egyike kénytelen az úszó- vagy rugóerőket követni. A találmány értelmében az úszó és a 55 szelepek közé kétkarú emelőkből álló rendszer van iktatva, melynek emelői helytálló forgáspontban vannak ágyazva és egyik karjuk az iiszóerők hatása alatt áll, míg a másik karra ellenerő hat. Eze- 60 ket az emelőket az úszó röviddel a végállás előtt mozgásba hozza, amikor is az emelők labilis egyensiilyi helyzetükön túlhaladva, az ellenkező állásba billennek. Az ismert rendszerrel szemben a haladás 65 abban áll, hogy az emelők szabad, végeire ható ellenerők a labilis helyzeten való áthaladásnál azonnal a szelepekre hatnak és azokat átkormányozzák. Ehhez hozzájárul, hogy ezen berendezésnél valamennyi 70 mozgatott tömegnek eleven ereje is a szelepek mozgatóereje gyanánt jut érvényre, vagyis a szelepek ezen tömegek ütközése által lökésszerűen kormányoztatnak át. Ezen berendezésnek több előnye van. A 75 mozgatott tömegekben felhalmozott eleven erő kihasználása folytán a fellépő szelepellenállások biztonsággal legyőzhetők,