86647. lajstromszámú szabadalom • Berendezés illó anyagok gőzeinek cseppfolyós állapotban való visszanyerésére gázkeverékekből folytonos üzemben

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI MBH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86647. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Berendezés illó anyagok gőzeinek cseppfolyós állapotban való visszanyerésére gázkeverékekből folytonos üzemben. Comp. Gen. d'Exploitation des Brevets et Proeédés de Récupération Brégeat cég- Páris. A bejelentés napja 1923. évi december hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi julius hó 18-ika. A bejelentés tárgyát tevő berendezés azt célozza, hogy gázkeverékekből az ezekben foglalt illó anyagok (oldószerek stb.) gőzeit cseppfolyós állapotban folytonos > üzemben nyerjük vissza. A találmány lényegét nem fejezik ki az egyes készülékek önmagukban, hanem azt az egyes készüléknek a jelzett célra való együttes alkalmazása teszi. ) A mellékelt rajz a bejelentés tárgyának egy példaképem kiviteli alakját tünteti fel. A belül tölteléktestekkel ellátott egy vagy több (A) mosótorony felső részén a (B) elosztókészülékek vannak elrendezve, > míg a torony alsó része tartányként van kiképezve. A mosandó gázkeverék alul a (C) csőnyíláson lép be a mosótoronyba s azt fent a (D) csövön hagyja el. A (D) csőbe beépített (E) csöppfogóban a gáz) áram által magával ragadott folyadékrészecskék leválnak. A felülről lefelé ömlő elnyelőszer a torony tartányként kiképezett alsó részében vagy esetleg egy külön tartányban gyül össze. A torony aljában j összegyűlendő, illó anyagokkal terhes elnyelőszert az (F2) szívó-nyomószivattyú a (G2) magastartányba nyomja, amely úgy van berendezve, hogy belőle kellő beállítással állandó folyadékáram árarnolhatik í a berendezés további részeihez. Ebből a célból felső részén túlfolyót alkalmazunk, amelyen át az (F2) szivattyú által belenyomott folyadékmennyiség fölös része az (A) toronynak tartányként kiképezett alsó 5 részébe, illetőleg az esetleges külön tartányba folyik vissza. A (G2) tartányból kiinduló állandó folyadékáram a (H) deflegmátorba folyik, amelybe a (J) elgőzölögtetőben keletkező gőzök is beleáramlanak. Az elnyelőszer a (H) deflegmátoron ezen gőzöktől elkülönítve, pl. egy kígyócsövön, csőnyalábon vagy más ilyen hatású szerkezeti elemen folyik keresztül és a (K) hőkicserélő felső részébe jut. A (K) hőkicserélő másik csőrendszerén a (J) el- 45 gőzölögtetőből jövő s az illóanyagától ott megfosztott forró elnyelőszer áramlik keresztül. A (K) hőkicserélő a (H) deflegmátorhoz hasonlóan is kiképezhető, sőt felső részét az alsótól szét is választhatjuk és 50 mindegyik részt önálló készülék alakjában rendezhetjük el, amikor is a (J) elgőzölögtetőből jövő forró elnyelőszer ezeken egymásután áramlik keresztül, míg a (H) deflegmátorból jövő illóanyagtartalmú 55 elnyelőszert csak az első készüléken át vezetjük. Az illóanyagokat tartalmazó folyadék a (K) hőkicserélő felső részéből az (L) elömelegítőbe jut, amelyet a (J) elgőzölögtetőn keresztüláramlott gőzzel me- 60 legítünk. Az előmelegítőn áthaladó folyadékot a (J) elgőzölögtetőbe vezetjük, ahol belőle az illóanyagok kiszabadulnak, míg a visszamaradó s illóanyagokat már nem tartalmazó elnyelőszer — mint említet- 65 tük — a (K) hőkicserélőbe áramlik, amelynek alsó részében hűtővíz kering. A (K) hőkicserélőn át az elnyelőszer a (G) tartányba folyik, ahonnan azt az (FI) szívónyomószivattyú a (Gl) tartányba nyomja. 70-A (Gl) tartány szintén olyan berendezésekkel bír, amelyek lehetővé teszik, hogy belőle ugyancsak állandó a (G2) tartányból kilépő folyadékáramnak teljesen meg-