86634. lajstromszámú szabadalom • Fonókészülék műselyem előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MA8YAB KIBÍLYI JUBH SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 86634. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Fonókészülék műselyem előállítására. J. P. Bemberg A.-Gr. cég Barmeii-Rittershausen. A bejelentés napja 1924. évi január hó 14-ike. Műselyemnek a nyújtva fonó eljárás sze­rinti előállításakor rendkívül fontos, hogy a fonalak mindaddig, amíg lágyak, lehető­leg nyugalomban levő, vagy legalább is 5 csak igen csekély mozgást végző folyadék­ban, az ú. n. ejtőfolyadékban legyenek, mert egyébként könnyen elszakadnak. A szokásos fonókészülékeknél ezt azáltal érik el, hogy az ejtőfolyadékot a fonórózsa kö-10 zelében egy lehetőleg bő, hengeres edény­ben tárolják, úgyhogy az ejtőfolyadék a készülék c részében, ahol főként a fonál nyújtása megy végbe, csak igen lassú moz­gást végez. A fonalak saját mozgása kö-15 vetkeztében azonban az ejtőfolyadék e ré­szében annak a fonalak mozgási irányával egyező mozgása mellett még örvénylő moz­gások is keletkeznek, amelyeknek erős za­varó hatásuk van. Ennek oka abban van, 20 hogy a fonalak lefelé tartó húzásuk közben a folyadék egy részét magukkal viszik. A folyadékrészt azonban friss ejtőfolyadéknak kell kipótolnia, amely alulról a henger ol­dalfalai mellett száll fel. Az örvénylő moz-25 gásokat a két egymással szemben áramló folyadékáram létesíti. A találmány tárgyát képező szerkezetnél ily káros hatású örvénylések nem lépnek fel, miáltal a fonalak rendkívül nyugodt 80 nyújtását biztosítjuk. A találmány tárgyát képező szerkezet a fonótölcsér belsejében elrendezett és a fo­nalak befogadására szolgáló betéttel van ellátva, amely az ejtőfolyadék áramát úgy 85 osztja meg, hogy annak nagyobb része a kész fonalak alsó kilépési nyílásához köz­vetlenül áramlik, míg a betét felső élén át csak kevés folyadék jut a fonalak kilépési nyílásához. A találmány tárgyát képező készülék áll- 40 hat két egymásbatolt tölcsérből, amelyek közül a külsőbe az ejtőfolyadékot egy al­kalmas helyen bevezetjük. A kettős tölcsért egy hengeres köpeny is körülveheti, amelybe az ejtőfolyadékot fenekén át vezet- 45 jük be. A folyadék a hengerben felemelke­dik és legnagyobb része közvetlenül az alsó tölcséren át távozik és csak aránylag kis része jut a belső tölcsérbe. A rajz 50 1. ábrája a találmány tárgyának egy példakénti sematikus kiviteli alakját mu­tatja, míg a 2. ábra egy másik kivitelt tüntet fel. Az új készülék lényeges részei az (a) 55 üvegkónusz, amely egy (g) kiömlőcsővel van ellátva. E kónusz belsejében egy má­sodik (b) kónusz van elrendezve, amelyet helyzetében egy áttört (h) gyűrű rögzít. Ez utóbbi kónusz ugyancsak el lehet látva egy 60 (f) kiömlő nyílással, kivihető azonban e nélkül is. A belső kónusz a külső kónusz belsejébe tetszőleges mélyre nyúlhat és felső szegélye végződhetik az (e) fonórózsa magasságában, vagy valamely mélyebb 65 szintben is, míg a külső kónusz felső sze­gélye a belső kónusz szegélye alatt végződ­hetik. A két szegély relatív helyzete a talál­mány szempontjából nem lényeges. A belső kónusz kiömlési nyílásától meg- 70 lehetős távolságban a külső kónuszon egy (c) cső van elrendezve, amelyen át az ejtő­folyadékot bevezetjük. Ha az egész készü­lék meg van töltve ejtőfolyadékkal és a fonórózsa szorosan van felillesztve, úgy az 75 ejtőfolyadék bevezetésekor ennek leg-

Next

/
Thumbnails
Contents