86630. lajstromszámú szabadalom • Ujítások robbanó anyagok előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 108-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86630. SZÁM. — XlX/g. OSZTÁLY. Újítások robbanó anyagok előállításánál. Plodex Limited London. A bejelentés napja 1897. évi november hó 12-ike. Ezen találmány robbantóanyagokra és ezeknek gyártására vonatkozik. A gumós növények, mint pl. a burgonyának, bizonyos részeit ezen találmány értelmében, a 5 kővetkezőkben leírandó módon használjuk tel, különösen azoknak hulladékait vagy egyes részeit, melyek különféle termékeknek burgonyából és más effélékből való előállításánál visszamaradnak. 10 Példaképen leírjuk a burgonyának vagy ennek azon maradékainak alkalmazását, melyek a burgonyaliszt előállításánál nagy mennyiségben maradnak vissza. Ezen maradékot valamely ismert vagy 15 alkalmas módon kezeljük, hogy belőle többé vagy kevésbbé finom vagy érezhetetlen port állíthassunk elő; például mosás és szitálás útján mindazon részeket eltávolítjuk, melyek porrá nem 20 alakíthatók, mire a tömeget jól megszárítjuk és őröljük. Ha szükséges, az így előállított port még szitálhatjuk is. Például következőképen járhatunk él: A liszt kivonása után visszamaradó ma-25 radék vizet, héjakat és rostokat vagy sejtszöveteket tartalmaz. Ezen maradék rendes alakjában (mint moslék) tartalmaz: 85°/o vizet, 5o/o héjakat, 30 10o/o rostot vagy sejtszövetet. Az utoljára megnevezett anyag az, melyet ezen találmány értelmében következőképen kezelünk. A fentemlített maradékhoz vizet (cél-35 szerűen nagy mennyiségű hideg vizet) adunk és jól összekeverjük, hogy csirizsűrűségű tömeget kapjunk. A víznek elegendőnek kell lennie, hogy a tömeget szűrhessük vagy más alkalmas elválasztó el-40 járásnak vethessük alá, melynek segítségével a durvább részecskéket alkotó héjak eltávolíttatnak. Ez utóbbiak hulladéknak tekintendők vagy másféle módon felhasználhatók. Ezen szűrést vagy elkülönítést a legnagyobb gonddal kell végezni, hogy 45 semmi vagy lehetőleg kevés héj maradjon a tömegben. Ezután a tömeget célszerűen tiszta hideg vízzel tovább mossuk, hogy a szennyet a megelőző bomlásoknak termékeit belőle 50 eltávolítsuk. Az így kapott anyagot már most hígított, legcélszerűbben meleg kénsavval vagy más alkalmas savval vagy más ugyanígy ható vegyszerekkel kezeljük, hogy a keményítőt, 55 valamint más a tömegben levő anyagokat, a rostok vagy cellulóza kivételével eltávolítsuk, mely utóbbit kizárólag kívánjuk ezen találmány értelmében visszatartani és értékesíteni. A hígított savakkal való keze-60 lést az eljárás ezen stádiumában vagy egyáltalában el is hagyhatjuk, vagy pedig az anyagnak ezen kezelését akkor végezhetjük, ha már porrá van alakítva, de ínég mielőtt az nitrálva van. 65 Ez megtörténvén a tömeget, ha akarjuk, valamely alkalmas módon fehéríthetjük vagy bármily módon tetszőleges színűre festhetjük. Erre a tömeget alkalmas módon tökéletesen megszárítjuk például úgy, 70 hogy azt meleg kamrákban lapos teknőkben kiterítjük. Az így kezelt és tökéletesen megszárított tömeget őrlés által vagy más alkalmas módon igen finom vagy érezhetetlen porrá 75 alakítjuk, melyet ha szükséges, még igen finom szitán átszitálhatunk, azonban más eljárást is követhetünk az igen finom por előállítására, mely pornak tökéletesen egyenletesnek kell lennie. 80