86628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolphtalein alkalikarbonát vegyületeinek előállítására
Megjelent 1931. évi május hó 102-én. MAG TAR KIRÁLYI ^llgm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86628. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás phenolphtalein alkalikarbonat vegyületeinek előállítására. Dr. Sztankay A lm Debrecen és Geyer Károly Holzminden. A bejelentés napja 1914. évi március hó 13-ika. A phenolphtalein alkalisóit ezidőszerint úgy állítják elő, hogy phenolphtaleinoldathoz alkalihydratot vagy alkalikarbonatot adnak; utóbbi esetben a végbemenő 5 vegyfolyamatot a következő képlet tünteti fel: C2 oHi404 +Na2 C03 =C2 oHi2 04Na2 + H2 0+C02 azaz széndyoxid szabaddáválása mellett a phenolphtalein egy kettős alkalisója ke.0 letkezik. Azt találtuk már most, hogy ha a phenolphtalein alkalisójának előállítására közönséges hőmérséklet mellett tömény vizes alkalikarbonatoldatot használunk, szón-15 sav nem távozik el, ily körülmények között tehát a fent kifejezett vegyfolyamat nem jön létre. Ehelyett a phenolphtaleinnek eddig nem ismert alkalivegyületei keletkeznek, melyeknek szerkezeti összeté}0 tele mindezideig még nincs kikutatva. A nyert nátriumvegyület elemzése a következő képletet szolgáltatja: SC.oHuO*, 6Na2 CO:i Más alkali karbotiatok, ugyanúgy egyéb Í5 fémek szénsavas sói hasonló vegyületeket szolgáltatnak. A phenolphtaleinvegyületeknek tehát két sorozata létezik, CVHUCh, 2NaOH, ós CUHiíOíNa. mivel a phenolphtalein két hydrogen-J0 atomja nem helyettesíthető oly egyszerűen fémmel, mint ezt általánosan feltételezik. Ezen új vegyületek, melyeknek előállítása tárgya a jelen találmánynak, egészen }5 más sajátságnak, mint az eddig ismert phenolphtaleinalkalisók; erősen alkalikusak és csak vizes oldatban tarthatók el, ha közönséges hőmérséklet mellett az oldatot bepárolgásnak tesszük ki, alkotórészeikre esnek széjjel. Az iij vegyületnek 40 pl. egy 0.6%-os vizes oldata még tetemes mennyiségű tiszta phenophtaleint képes oldani, mely azonban, ha az oldatot 10—20 órán át állni hagyjuk, egész mennyiségében újra kiválik, úgy hogy az oldat faj- 45 súlya változást nem szenved. Még ha a phenolphtalein feleslegben is van jelen, sem távozik az elegyből szénsav, és NaliCO.i sem keletkezik; a purpurvörös vizes oldat még az esetleges phenol- 50 phtaleinfelesleg kiválása után is nátriumbikarbonat hozzáadása által azonnal elszíntelenedik, és a phenolphtalein mint fehér pehelyszerű csapadék válik ki. Savak, pl. az oldatba bevezetett gázalakú szénsav 55 ugyanígy hatnak a következő képlet szerint: 2C2 oHí 404,6Na2 C03 +6C02 +6H2 0= 2C,oir1 4Ü4+r2NaHC03 Ha az oldatot chlorammoniummal kezeljük, szabad ammoniak képződik, a phenol- 60 phtalein kiválik és az oldat elsziiitelenedik. Bariumchloridoldat is elbontja e phenolphtaleinvegyületet, bariumkarbonat keletkezik és az oldat elszíntelenedik. Ammoniumkarbonat a phenolphtalein 65 legnagyobb részét kiválasztja, — az oldat emellett gyengén rózsaszínű marad. Aether, petrolaether, xylol, toluol, széntetrachlorid, aethylalkohol és chloroform által az új vegyületek vizes oldatából 70 semmi sem válik ki, annak jeléül, hogy az új vegyületek ezen oldószerekben oldhatatlanok.
