86617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyáramó körnek egy másik áramkörből függően való vezérlésére

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86611. SZÁM. — "VTI/j. OSZTÁLY. Berendezés egy áramkörnek egy másik áramkörtől függően való vezérlésére. J)r. Erich F. Huth G. m. b. H. cég' és dr. Rottgardt Károly gyárigazgató Berlin. A bejelentés napja 1922. évi január hó 4-ike. Németország elsőbbsége 1921. évi január hó 24-ike. A találmány tárgya berendezés egy áramkörnek egy másik áramkörtől függőm való vezérlésére és célja, különösen kis áramerősségü vagy feszültségű, illetve 5 teljesítményű áramkörökben bekövetkező változásoknak jelentékeny erővel és lehetőleg kis tehetetlenséggel más oly áramkörökre való átvitele, amelyekben nagyobb áramerősségű vagy nagyobb fe-10 szültségű, illetve teljesítményű áramok az elsőnek említett kis áramerősségekkel stb. lehetőleg arányosan változtatandók. A találmány két, magában véve ismert elektromos berendezésnek kombináció já-15 ból áll, melyek közül egyet-egyet rendezünk el egy-egy fentemlített áramkörbeai. A kis teljesítményű áramkörben elektromos relét rendezünk el, mely ismert módon legalább két testből áll, melyek 20 egyike vezetőnek, másika pedig félvezetőnek van kiképezve. Az átviendő áramimpulzusok megközelítőleg ezen két test érintkezési felületére merőlegesen lépnek át. A két test egyikét mechanikailag egy 25 második elektromos berendezéssel kötjük össze, mely a másik (a vezéri endő) áramkörben fekszik és melynél egy • lökőtest mozgása közben egy szemcsés ellenállást befolyásol és ezáltal a vezérelt körben az 30 áriamerősséget megváltoztatja. A lökőtest a fentemlített elektromos relének egyik testével mechanikailag össze van kötve és ezen test által jelentékeny erővel ós kis tehetetlenséggel moagattatik. 85 A mellékelt rajzon a találmányt képező ellenállásnak két foganatosítási alakját tüntettük fel. Az 1. ábrán (b) egy tetszőleges anyagból, pl. fémből készült tartály, mely pl. a szemcsés (w) e 1 leiiá 11 ás el em eket tartal- 40 mazhatja. Az áramot a célszerűen szigetelten a tartályba bevezetett i(z) és (v) vezetékeken át vezetjük be és el. A tartályba az (s) lökőtest nyúlik, mely bármilyen rezgésektől függőségben hossza irá- 45 nyában fel és alá mozgatható. Ha pl. arról van szó, hogy a változtatható ellenállásban alacsony frequenciától egészen a legnagyobb frecLuenciáig menő rezgéseket hozzunk érvényre, akkor az (s) testre egy 50 elektromos relének egy elemét kapcsolhatjuk. Ezen relének félvezető anyagból álló i(c) hengerét egy motor állandó forgásban tartja. A i(c) henger felületét részben a hajlékony (a) szalag fedi be, mely 55 az egyik végén a (z) huzóelem útján a lökőtesttel, illetve az (r) közbenső elemmel van összekötve, míg másik végét a (g) rugó feszíti. Az elektromos vezetékek az d, m) szorítók útján csatlakoznak a haj- 60 lékony (a) szalaghoz, illetve a (c) félvezetőhöz, ínég pedig a következő hatással: A (ig) rugó feszültsége az (f) rugóénál kisebb, • úgy hogy nyugalmi állapotban az (r) köftbenső elem legalacsonyabb helyze- 55 tét foglalja el és az (a) szalag a (c) félvezetőn csúszik; a (g) rugó hatása kizárólag abban áll, hogy az (a) szalagot a (c) félvezető köré hajlítja. Ha azonban az (a) szalag és a (c) félvezető között feszültség 70 lép fel, mely a rákapcsolt rezgésekből származik, akkor az (a) szalag és a (c) félvezető között, az azokat elválasztó felületen keresztül galvánáram megy át, aminek az a hatása, hogy ezen két alkat- 75 rész között jelentékeny elektromos von-