86616. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőkészülék

_ 2 — getelo és rögzítő, igen. vékony réteg marad vissza. Szigetelőanyagul pl. finomra őrölt agyag, aszbeszt, kaolin, stb. használható, 5 míg kötőanyagul vízüveg, borax stb. szolgálhat. Az anyagokat és azok keverési arányát a használati célnak megfelelően állapítjuk meg. A kötőanyagok mennyisége emellett az alkalmazott nyomástól és 10 hőmérséklettől függ és ezzel fordított arányban áll. Jó keverékek pl. a következők: 300° C-ig való használatra: Agyag, aszbesztliszt vagy kaolin 50 g; 15 Vízüveg 100 cm3

; Víz 100 cm®. 700° C-ig való használatra: Agyag, aszbesztliszt vagy kaolin 50 g; Vízüveg 60 cm3

; 20 Víz 140 cm3

. 1000° C-ig való használatra: Agyag, aszbesztliszt vagy kaolin 50 g; Vízüveg 30 cm3

; Víz 150 cm3

. 25 A felhászált anyagokat vegyi mozsárban vagy festékőrlőmalomban bensően összedörzsöljük. Ha a kapott festékszerű masszát vékony rétegben zsírtól és tisztátalanságoktól megszabadított fémfelü-30 letekre visszük fel, lassan megszárítjuk , és végül kiégetjük, kitűnő hőálló és szigetelő réteget kapunk. A réteg vastagsága ismételt felvitellel növelhető, emellett azonban ajánlatos az újabb rétegek fel-35 vitele előtt az előző réteget megszárítani és legalább 150—250°-ra hevíteni. Ezen massza segélyével elektromos fűtőkészülékeket oly módon állítunk elő, hogy a készülék, pl. vízforraló palást-40 felületét zsírtól és egyéb tisztátalanságoktól megszabadítjuk, az üzemi hőmérsékletnek megfelelően választott masszá nak az üzemfeszültség szerint két, három vagy több vékony rétegével közbeiktatott 45 szárítás és hevítés mellett bevonjuk, a kapott szigetelőrétegre a kellő hosszúságú fémhuzalt lehetőleg szorosan rátekercseljük és végül a huzalra a leírt módon a massza további néhány rétegét 50 visszük fel, miközben a huzalt a masszába, teljesen be is ágyazzuk. Ezáltal egyrészt a fémhuzalt szorosan a fűtőkészülék falához rögzítjük és ezenkívül szilárd réteggel vonjuk be, mely azt oxidálódástól 55 tökéletesen megvédi. A rögzítés még fokozottabb, ha a készülék falában kis mélységű, csavarmenetszerű hornyokat képezünk ki, amelyekbe a fémhuzalokat beágyazzuk. Ha nem hengeres, ovális stb. alakú í'elii- 60 letek, hanem sík felületek bevonásáról van szó, mint ez pl. vízforralók fenékfűtőtesténél, vasalóknál stb. szükséges, akkor a felületre a leírt módon a massza néhány rétegét visszük fel, ezután a kellő 65 alakra^ hozott fémhuzalt elhelyezzük és végül az ismertetett módon a szigetelőmassza fedőrétegei útján rögzítjük. A készülék előállítása gyorsabbá és tökéletesebbé tehető, ha következőképen 70 járunk el: A bevonandó felületet megtisztítjuk és a fent ismertetett massza erősebb rétegével bevonjuk. Erre a rétegre még annak nedves állapotában vékony (0,1—0,5 mm vas- 75 tagságú) aszbesztpapírt borítunk, mely célszerűen az említett masszával van telítve és azokat a helyeket fedi be, ahol az ellenállást képező fémhuzal elhelyezendő. A fémhuzalt elhelyezése után 80 újabb aszbesztpapírréteggel fedjük be, a két aszbesztpapírréteget a közbezárt fémhuzallal együt jól lesimítjuk és a közéjük zárt légbuboréikokat kiszorítjuk. A fémhuzal végeit, melyeket már előzőleg az 85 áramot jól vezető anyagból készült, vastagabb kontaktusdarabokkal láttunk el, vastagabb aszbesztpapír felhasználása mellett a találmány értelmében előállított massza segélyével a fűtendő felülethez 90 erősítjük. Ha a fémhuzal rögzítése megtörtént, az egész fűtendő felületet, illetve készüléket még a szigetelőmassza és az aszbesztpapír rétegek megszáradása előtt kívülről vastagabb (5—30 mm vastag- 95 ságú) aszbesztpor- vagy homokréteggel vesszük körül, megfelelő sajtó és formák segélyével nyomás alá helyezzük, lassan , száradni hagyjuk és végül 150—1000°-ig hevítjük. A kiégetés után a fémhuzalon 100 célszerűen egy ideig áramot bocsátunk át. Az aszbesztpor- vagy homokréteg egyrészt nedvesség gyors felszívását a nyomás egyenletes átvitelét segíti elő. Lapos fűtőtestek, pl. vasalók, sík fűtő- 105 kályhafelületek, takaréktűzhelylemezek stb. esetében úgy is járhatunk el, hogy a kellő alakba hozott fémhuzalt aszbesztpapírra erősítjük, ami akár a találmány értelmében előállított massza segélyével 110 való felragasztás, akár befűzés, akár a hevítésnél kiégő szállal való felvarrás stb. útján végezhető. A hevítendő felületet a fent ismertetett módon szigetelőmassza-és aszbesztpapírréteggel vonjuk be, az- 115 után a fémhuzallal ellátott aszbesztpapírréteget a már felvitt aszbesztpapírréteg felé fordított fémhuzallal elhelyez-