86614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton és egyéb termékek előállítására erjesztés útján

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. V.AGYAR KIRÁLYI j^ggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86614. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás aceton és egyéb termékek előállítására erjesztés útján. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi január hó 10-ike. Aceton és egyéb termékek előállítása szénhidrátoknak acetontermelő fermentumok, mint pl. a bacillus macerans segítségével való elerjesztés útján ismere-5 tes. Az elerjesztés előnyös feltételeinek megállapítása több szabadalom tárgyát teszi. Ilyenek a 60008. és számú magyar és a 283107., 286148., 287659., 289185., 291162. és 294683. számú német sza-10 badalmak. Ezen szabadalmi leírások némelyikében közölt példákból kitűnik, hogy az elerjesztés neutrális közegben foganatosítandó, mely célból az elerjesztendő steril cefréhez neutralizáló hatású anya-15 gokat, különösen krétaport adagolnak, amely az erjedés közben keletkező orgános savakat is állandóan és azonnal neutralizálja. Emellett a krétának és más hasonló sóknak, amelyeknek bázisa a 20 foszforsavval oldhatatlan sókat alkot, felismerésem szerint megvan az a hatásuk, hogy foszforsavtartalmú nyersanyagok feldolgozása esetén kicsapják a foszforsavat, amely az alkoholos erjedésnél 25 tapasztalt kedvező, katalitos hatásával ellentétben, az acetonos erjedésre kedvezőtlenül hat, amennyiben a triozék (glicerinaldehid, dioxiaceton) foszforsavas észterei az erjedést az etilakohol képző-30 dése felé terelik. Kitűnt már most, hogy az acetontermelés még tovább fokozható, ha az erjedést nem neutrális, hanem kifejezetten alkalikus kémhatású közegben foga-85 natosítjuk, amelyet úgy állíthatunk elő, hogy az erjesztendő léhez vagy cefréhez alkáliás anyagokat adagolunk és az erjesztést egyébként a fentemlített szabadalmi leírásokban ismertetett módozatok bármelyike szerint hajtjuk végre. 40 Az alkáliát a körülményekhez képest az eddig szokásos neutralizáló szerekkel, mint kréta, baziumkarbonát stb., együttesen vagy magában alkalmazhatjuk, különösen aszerint, amint a foszforsav je- 45 lenléte folytán ezen sav kicsapását is szándékoljuk vagy pedig erre szükség nincs. Az acetontermelés további fokozására alkalmasnak találtam még redukáló ha- 50 tású anyagok, mint redukáló hatású sók, pl. szulfitok adagolását a léhez vagy cefréhez. Az acetonképződés ugyanis lényegében a szélső állású metilcsoportok képződésében áll és így redukáló folyamat. 55 Feltevésemet, hogy ennek folytán a redukáló hatású anyagok az acetonképződést kedvezően fogják befolyásolni, a tapasztalatok teljesen igazolták. Nátriumszulíit vagy más effélék egyébként kata- 60 litos, illetve a káros enzimeket bénító és a hasznos enzimeket pedig aktiváló hatásuk folytán is előmozdítják az acetonképződést. A földalkáliák szulfitjai egyébként a redukáló hatást a krétapor vagy 65 más effélék neutralizáló és a foszforsavat kicsapó hatásával egyesítik magukban. A redukáló hatású anyagok természetesen szintén bármely más erjesztéssel dolgozó acetontermelési eljárással kap- 70 csolatban alkalmazhatók. Szabadalmi igények: 1. Eljárás aceton és egyéb termékek előállítására szénhidráttartalmú anyagoknak aceetontermelő fermentumok- 75