86606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammoniáknak elemeiből hyperpressiók segéltével történő szintézisére

Megjelent 1981. évi májún hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 866O6. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás az ammóniáknak elemeiből hyperpressiók segélyével történő szintézisére. L'air Liquide Société Anonyma pour l'Etude et l'Exploita­tion des Procédés Georges Claude cég Páris. A bejelentés napja 1921. évi október hó 21 ike. Franciaországi elsőbbsége 1920 évi november hó 20-ika. A jelen találmány célja javítások foga­natosítása az ammóniáknak hyperpresz­sziók segélyével történő közvetlen szinté­zisére szolgáló, a 83731. sz. szabadalmunk-5 ban ismertetett eljárásnak, 85342. sz. sza­badalmunkban ismertetett foganatosítási módján. A mellékelt rajzon az 1. ábra, pusztán magyarázat céljából, 10 ezen korábbi szabadalmunk rajzát ábrá­zolja, a 2. ábra a jelen találmány tárgyát ké­pező javítások egyikét magyarázza. A fent említett foganatosítási mód sze­lő rint a nyomásnak ellenálló (H) cső (1. ábra) egy külső hőszigetelőrétegbe van helyezve, melynek célja, hogy a meleg­nek minden tetemesebb mértékű átvitelét a cső falának belső oldaláról annak külső 20 oldalára meggátolja. A (T) belső cső a (C) katalyzáló anyagot foglalja magában. Ezt a csövet, ha szükséges, (E) hőszigetelő ré­teg veszi körül, úgy hogy az egésznek hő­vezető képessége olyan értékű, hogy az 25 (A)-nál belépő hideg kezelendő gázok a (B) hézagban, a (T) csőben végbemenő reakció melegének hatása alatt, fokozato­san olyan hőfokot érnek el, hogy a (C) katalyzáló anyaghoz a reakció lehetőségé-30 vei még összeegyeztethető legalacsonyabb, pl. a közönséges katalyzátoroknál 500° kö­rüli hőfokkal érkezzenek. A (H) külső cső ily módon, a hideg, kezelendő gázokkal való közvetlen érintkezésben, a lehető leg-85 alacsonyabb hőfoknak van kitéve és így jól ellenáll a nyomásnak. A jelen találmány szerint már most a (T) belső falának hővezetőképessége egy további feltételnek is meg kell, hogy fe­leljen. Ugyanis nemcsak arra van sziik- to ség, hogy a (T) cső egész falának hő­vezető képessége legyen olyan értékű, hogy a gázok alkalmas alacsony hőfokkal érkezzenek a katalyzáló anyaghoz, hanem arra is, hogy a (T) cső fala valamennyi 45 elemének hővezető képessége is olyan ér­tékű legyen, hogy a kezelendő hideg gá­zok az ezen csőfalelem belsejébe behatoló reakciómeleget rögtön elnyeljék. Ezzel az eszközzel és az 1000 atmoszféra magassá- 50 gába eső hyperpressziók által létrehozott fokozottabb vegyülési tényező következté­ben elérjük, hogy a reakció a katalyzáló anyag egész hosszában, amennyire csak lehet, egyenletes lesz és elég alacsony hő- 55 foknál megy végbe, ami magára a reak­cióra, az edény szilárdságára és a kataly­záló anyag tartós használhatóságára való tekintettel rendkívül előnyös. A most említett, további feltétel meg- 60 valósítására szükséges, hogy az (E) hőszi­getelő réteg szigetelő képessége, — ha ez az eszköz az, melyhez a rossz hővezető képesség megvalósítása céljából folya­modtunk — a reakciónak alávetendő gá- 65 zoknak a (B) hézagba való belépési he­lyétől kezdve (ahol a reakció a (T) belső csőben kevéssé élénk és a hőfokküiönbség a hideg, kezelendő gázok és a reagáló gá­zok közt a legnagyobb a cső másik végéig 70 (ahol viszont a hőfokkülönbség már elmé­letileg null és ahol ennek folytán ezen hőszigetelés is null lehet), csökkenjen. Számítással vagy egyszerű kísérletezéssel

Next

/
Thumbnails
Contents