86605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáliáknak vagy alkali vegyületeknek és hidralikus cementnek egyidejű előállítására alkálitartalmú ásványokból, főzetekből vagy azok málási termékeiből
_ 4 — vagy szénből készült (12) dugaszok vannak ilesztve, melyeknek furata a (9) cső felső része közelében nyílik. E furatokba (13, 14) fémcsövek vannak illesztve, me-5 lyek a gáz (szénsav vagy vízgőz) ki- és bevezetésére szolgálnak. A (6) anyagkeverék a cső alsó részét tölti ki. Ha a készüléken áramot vezetünk keresztül, mely a széncsőfal keresztmetszetfeliileté-10 nek rnrrr-jóként 3—7 A. erősségű lehet, akkor a cső és tartalma magas, pl. 1400°-nyi hőfokra hevül. Ha egyidejűleg szénsavat vagy vízgőzt vezetünk be a (13) csövön át, a felfogókamrába alkáli-15 karbonát, illetve alkálihydrát fog átlépni. A (4) felfogókamra a (8) kiürítőnyílással bír. A reakció befejeztekor az égetett anyagot, a klinkert, eltávolítjuk s a készüléket újból töltjük. A hőveszte-20 ségek csökkentése céljából a készüléket (15) tűzállótartályban rendezzük el és rosszhővezető tűzálló (16) anyaggal veszszük körül. Lehet természetesen más szerkezetű 25 elektromos kemencét is használni. Az elgázosítás ép úgy, mint általában a desztillációknál, a jelen esetben is egy keresztülvezetett gázáram révén lényegesen gyorsítható. Ha ezen átáramló gáz 80 égési gázokból áll, desztillációtermék gyanánt közvetlenül az értékes alkálikarbonátokat kapjuk. Lehet tehát az anyagelegyet a tüzelőanyaggal keverten adagolni, pl. célszerűen olyan módon és 85 olyan kemencetypusban, mint ez a közönséges cementgyártásnál szokásos. Akna- és körkemencéknél az anyagelegyet előzetesen szokott módon nedvesítés és sajtolás révén brikettekké alakít-40 hatjuk. Az alkáligázoknak felfogására a kemencékben a kemence azon zónájába, mely az alkáli gőzölgési hőfokának megfelelő hőmérsékkel bír, egy nagy felületű 45 hűtőtesteket helyezünk be, melyek pl. összehegesztett vascsőnyalábokból állhatnak, melyeken az égési gázok keresztülvezettetnek. A 3. ábra az elgőzölgő alkália gyüjté-50 sére szolgáló berendezéssel ellátott aknakemencét tüntet fel. A (17) aknakemence (18) anyagtöltése az anyagelegyből képezett briketteknek ós a tüzelőanyagnak, rendszerint kőszénnek keveréke. A (19) 55 égési zóna fölött kellő magasságban a kemence szögben kinyúló (20) oldalcsatornákkal bír, melyeknek felső vége a (21) előmelegítő zónába torkol. A (20) oldalcsatornákba összehegesztett (22) vascsőnyalábok vannak behelyezve. Hogy 60 az égési gázok a esőnyalábok átáramlására kényszeríttessenek, az oldalcsatornák felső nyílása alatt a kemencében (23) zárótolő van elrendezve, mely csak bizonyos időközökben nyittatik rövid időre, 65 hogy az anyag lecsúszhasson az égési zóna felé. Hogy az anyag maga ne hullhasson az oldalcsatornákba, ezeknek felső torkolatai (24) vasráccsal vannak ellátva. Ha a vascsövekbe elegendő meny- 70 nyiségű karbonát gyűlt össze, a nyalábokat a lefedhető (8) nyílásokon át kihúzzuk ós új nyalábokkal pótoljuk. A (22) csőnyalábokban részben folyós, részben pedig poralakú állapotban össze- 71* gyűlt alkálikarbonátot a csövekből célszerűen vízzel távolítjuk el s az oldatot bepároljuk. Ismeretes, hogy minden gyorsan áramló gázban végzett desztillációnál az 80 elgázosított test kisebb-nagyobb mennyisége finom por alakjában lebegve marad a gázáramban s e lebegő por mennyisége a gázáram sebességével növekszik. Ilyenkor a desztillátum a gázáramban többé- 85-lcevésbbé sűrű füstöt képez. Minthogy cementkemencékben a hőmérsék rendesen igen magas (1150—1400° és több), mely hőmérsék fenntartása nagy mennyiségű tüzelőanyag s nagy mennyiségű levegő 90 táplálását igényli, nagy mennyiségű égési gáz képződik, melyeknek ennélfogva a kemencén való átáramlási sebessége igen nagy. Ennek folytán ezen desztilláció-eljárásnak cementkemencék- 95-ben való foganatosításakor a desztillátum nagy része füstalakban lép fel; ehhez járul még az a körülmény is, hogy a finoman elosztott kondenzátum csakhamar szilárd halmazállapotba megy át; így pl. ioo» az olvadó káliumkarbonát KCOs már kb. 1050°-nál megszilárdul. Ha tehát az ilyen kemencében az elgázosított alkáliát (karbonátot), mihelyt a gázáram a lecsapódási hőmérsékre hűlt 105 le, nem hozzuk közvetlenül érintkezésbe egy nagy hűtőfelületű kondenzáló testtel, mint amilyen pl. a 3. ábrabeli (22) csőnyaláb, akkor túlnyomó mértékben füstképződés fog létesülni. Az alkáliának 110 egy része ugyan a hidegebb zónákba kerültekor a hidegebb előmelegítendő anyagra fog rakódni, mihelyt azonban ez az anyag a forróbb zónákba süllyed le, a reárakódott alkáli újból elpárolog, 115-úgy hogy a kondenzát főtömege mégis füstalakú lesz. Minthogy ezen alkálifüst alig vagy egyáltalán nem rakódik le a
