86605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáliáknak vagy alkali vegyületeknek és hidralikus cementnek egyidejű előállítására alkálitartalmú ásványokból, főzetekből vagy azok málási termékeiből
Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86605. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás alkáliáknak vagy alkálivegyületeknek és hydraulikns cementnek egyidejű előállítására alkálitartalmú ásványokból, kőzetekből vagy azok málási termékeiből. Jungiier Ernst Kneippbaden. A bejelentés napja 1912. évi november hó 6-ika. A földkéreg tudvalevőleg dúsan tartalmaz alkálitartalmú ásványokat és kőzeteket. Az alkáliák a mineralógiában rendszerint más fémoxydokkal, mint pl. föld-5 alkáliákkal, vas, mangán stb. oxydjaival együttesen kettősszilikátok alakjában fordulnak elő. Az alkálitartalmú kettősszilikátok rendszerint igen állandók és kémiai tekintet-10 ben indifferensek; bontásuk eddig csak olyan módszerek vagy reagensek révén sikerült, melyeknek tetemes költsége az alkáliáknak vagy vegyületeiknek gazdaságos termelését eleve kizárta. Ezen eset 15 különösen a régi eruptív kőzeteknél állt fenn, melyek igen magas hőmérséknél keletkeztek s ennek folytán kémiai összetételük rendkívül stabil. A bejelentő kísérleteivel kimutatta, 20 miszerint az alkálitartalmú szilikátok, ha poralakban kellő mennyiségű mésszel (CaO) kevertetnek és kellő magas hőfokra bővíttetnek, az alkáliát gőzalakban leadják, minthogy ezek a mészénél na-25 gyobb illékonyságuk folytán e magas hőmérsélteknél a mész által vegyületeikből gázalakban kiűzetnek. Az elgázosított alkáliák igen tiszták s lehűtés után alkalmas berendezésekben foghatók fel. 80 Az alkáliáknak ilyen termelési módja a kőzetekből könnyen és aránylag csekély költséggel foganatosítható. Ezen eljárás leglényegesebb előnye azonban abban áll, hogy az alkálitartalmú ásvány kellő meg-35 választása és a keverési arány, valamint az alkalmazandó hőmérsék helyes megállapítása esetén az alkáliák kiűzése után 40 visszamaradó anyagot igen értékes termék, még pedig hydraulikus cement alakjában nyerhetjük. Az ásványvilágban leggyakoribb alkálitartalmú szilikátok legtöbbje az alkáliá- 15 kat timfölddel (ALOs) képezett kettősszilikátok alakjában tartalmazza (néha e vegyületek különböző összetételű aluminokovasavak alkálisói gyanánt foghatók fel). Ilyén az arány pl. az összes alkáli- 50 tartalmú földpátoknál, mint pl. az orthoklas, mikroklin, sanidin, albit stb., valamint a földpátokkal analóg összetételű ásványok nagy részénél is, mint aminők a nephelin, leucit, skapolith, sodalitb stb., 55 továbbá a csillámcsoportba tartozó vagy azzal analóg összetételű ásványoknál, mint amilyenek a muskovit, biotit, a natroncsillám, lithioncsillám stb. Ha egy ilyen összetételű ásványt por- 60 alakban kellő mennyiségű mésszel (CaO) 1100—1200°-ra vagy efölé hevítünk, akkor az alkáliák a mész által kiűzetnek és elillannak, a mész pedig a kovasavval és a timfölddel kalciumszilikátokká vagy kai- 65 ciumaluminátokká, illetve kalciumaluminoszilikátokká egyesül, melyeknek összetétele egyrészt a feldolgozott alkálitartalmú ásvány kémiai összetételétől, másrészt az adalékul használt mész meny- 70 uyiségétől függ. A lehetséges kémiai reakciókat a következő példaképem egyenletek tüntetik fel: 1. K2 0.Al2 03 .6Si02 -f 9CaO = 3CaO.Al2 Os + 6Ca0Si02 + K2 0 (Kaliföldpát.) 2. KjO.A12 03 ,6SÍ02 + 13CaO = 3CaO.Al2 Os + 2 (5Ca0.3Si0? ) -f K2 0
