86590. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszer

._ 2 — kénarzénnal impregnálunk, tehát a gőz­alakúvá tett szilárd anyagokat por­alakúra szublimálunk. Robbanások elkerülése végett ezt a 5 folyamatot az égést nem tápláló gázok vagy gőzök jelenlétében foganatosítjuk. A hatóképes anyagoknak ekképpen elő­állított porai ugyanazon hatással bírnak, mint maguk az anyagok. 10 Lehet általában igen jó hatású és tete­mesen olcsóbb növényvédőszert azáltal is előállítani, hogy közömbös porrészecské­ket a hatékony, vízben oldhatatlan anyag­nak vékony köpenyével beburkolunk. 15 Ezt különböző módon foganatosíthat­juk. Emellett akképpen járhatunk el, hogy valamely inert port egymásután olyan vízben oldható anyagokkal impreg­nálunk, amelyek kémiai reakció folytán 20 a porrészecskéken vízben oldhatatlan csapadékot képeznek. Így pl. lehet por­alakú gipszet, kaolint, meszet stb. nátrium­arzén által megnedvesíteni és szárítás után rézvitriollal impregnálni és végül 25 kevés ecetsavat hozzáadni vagy a port valamely vízben oldhatatlan vegyülettel oldatban impregnálni, pl. kaolint ammó­niákban oldott rézacetát-arzenittel. Lehet azonban más módon is eljárni, 30 így pl- akképpen, hogy rézacetát-arzeni­tet vagy arzenikumot stb. kolloidmalom­ban kolloiddá alakítunk át, annak vizes oldatával alkalmas port, mint talkumot, boluszt, meszet stb. impregnálunk és az-85 után szárítjuk. Ezáltal ezek a vegyületek finom köpeny alakjában lerakodnak az egyes porrészecskék körül és a por meg­szárítása után erős tapadás folytán majd­nem vízben oldhatatlanokká lesznek. Ez 40 az eljárás nagy hatásképességű, arzén­tartalmú porlasztóporok előállítására kü­lönösen alkalmas. Ugyanilyen módon le­het például igen jól alkalmazható, arány­lag olcsó kénport előállítani, különösen 45 altkor, ha a kolloidos kénnel való impreg­nálást ugyanannál a pornál többször ismételjük. A fent leírt és hasonló módon előállí­tott porokkal az értékes anyagok csekély 50 elhasználását érjük el, a porok jó hatá­súak, alkalmazásuk olcsóbb, mint az ed­dig hasonló célra használt növényvédő­szereknél. Hasonló termékeket kaphatunk aiz inert 55 anyagoknak, pl. 100 g kaolinnak 6 g nát­riumarzenittel való imprognálása és a kaolin másik 100 g részének 8 g vas­szulfáttal vagy 8 g cinkszulfáttal való impregnálása és ezen két készítménynek összeőrlése útján. Vagy pedig 100 g 60 kaolint 12 g rézszulfát vizes oldatával impregnálunk és azután megszárítjuk; másrészt 100 g kovaföldet 12 g szódának oldatával impregnálunk és a megszárí­tott készítményeket összeőröljük. A le- 65 vegő nedvességének, esőnek vagy har­matnak hatására kémiai reakció mehet végbe, miáltal egy oldhatatlan termék keletkezik. Lehet akképpen is eljárni, hogy az $0 inert anyagot nátriumarzenittel és szap­panoldattal impregnáljuk, szárítjuk, őröl­jük és mésszel vagy magneziával össze­keverjük; vagy pedig az inert anyag egyrészét arzenittel és a másik részét 75 szappanoldattal kezeljük és a két részt szárítás után összekeverjük és mésszel vagy magneziával összeőröljük. Ezen poroknak mikozid és bakterizid hatása is van. 80 Igen hatásos porlasztóporokat akkép­pen is készíthetünk, hogy friss, kémiai­lag kicsapott porokkal, amelyek többé vagy kevésbé kolloidos alakban vannak jelen a kicsapószer gyanánt szolgáló víz- §5 ben, vizes szuszpenzióban közömbös poro­kat impregnálunk és azután megszárítjuk. így pl. igen jól használható kénport olyan módon állíthatunk elő, hogy poro­kat, mint kaolint, gipszet, meszet stb. 90 kéntejjel itatunk, szárítunk és újra meg­őröljük. Ilyen módon sokkal hatásosabb por­lasztóporokat kapunk, mint az eddig szo­kásos száraz keverésnél, mert a hatásos 95 anyag minden közömbös porrészecskéhez elér és azon tapadva marad. A vízben oldhatatlan hatásos anyagok kicsapására részben használhatunk többé vagy kevésbé vízben oldható anyagokat 10 is. így például nagyon hatásos arzén­porlasztóport akképpen állíthatunk elő, hogy valamely közömbös port, pl. kova­földet, kaolint, gipszet, tőzeglisztet, szén­port és máseffélét mésztejjel itatunk, a 10 megnedvesített porra nátriumarzenátot engedünk hatni és azután szárít juk. Ellen­kező módon is eljárhatunk, amennyiben a közömbös port előbb arzénsóval átned­vesítjük és azután mésatejjel utánke- 11 zeljük. Az ilyen arzénporok hasonló hatásúak, mint a tiszta kálciumarzenátok, az embe­rekre nézve azonban kevésbé mérgesek, ami szőlők és más gyümölcsök beporzásá- 11 nál rendkívül fontos. Ezekhez a porokhoz még más anyago­kat is keverhetünk és pedig különösen

Next

/
Thumbnails
Contents