86590. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszer
Megjelent 1931, évi má jti s hó 352 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86590. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Növény védőszer. Farbeiifabriken vorm. Friedr. Bayer et Co. cég" Leverkusen. A bejelentés napja 1923. évi március hó 2-ika. A növényvédelemben használt kénporoknak. az a nagy hátránya, hogy a porrészecskék kisebb vagy nagyobb csomócskákká állnak össze és ennek folytán 5 csak részben léphetnek működésbe. Ezáltal a jelenleg igen drága kénből nagyobb mennyiséget kell használni, mert annak hatása és tapadási képessége kisebb. jq Ezt a hátrányt közömbös (inert) poroknak (mész, kaolin stb.) hozzákeverésével próbálták kiküszöbölni, ami azonban csak tökéletlenül sikerült, amennyiben ezáltal csak a nagyobb csomók képzése voltmeg-15 gátolva. Az ilyen porkeverékek azonban kevésbé hatásosak, mint a tiszta kénpor. Mi már most azt találtuk, hogy az ilyen porok csökkentett hatásképessége nem annyira annak csekély kóntartal-20 mán, mint inkább azon alapszik, hogy a kénpornak és inert poroknak keveréke még a leggondosabb összeőrlésnél is teljesen elégtelen növénytherapeutikus célokra. Amint különösen górcsövi vizsgá-25 latnál kitűnik, hiányzik a legkisebb porrészecskéknek egymással való azon benső keveredése, amely tapasztalat szerint, az ilyen kénporok jó gombapusztító hatására nézve szükséges. 80 Szükséges tehát a kénnek a közömbös porokkal való ideális keverését foganatosítani. Ezt akképpen lehet elérni, hogy közömbös port (pl. kovaföldet, gipszet, kaolint, meszet stb.) egy olyan anyagnak 85 gázalakú vagy vizes oldatával impregnálunk, amely egy másik anyagnak gázalakban vagy vizes oldatban való hozzávezetésénél ként választ ki. Ha pl. kovaföldet poliszulfidok (K&, KsS*, K&) 40 vizes oldataival impregnálunk, úgy hogy a kovaföldnek legkisebb részecskéi a poliszulíidek bevonásával van ellátva és azután, legelőnyösebben a pornak előzetes szárítása után, híg savakat adunk hozzá, akkor a kovaföldpor és pedig annak min- í5 den egyes része között legfinomabb kén válik ki. Az említett vegyületek helyett természetesen másokat is használhatunk. Így pl. lehet klórkálciumoldattal megnedve- 50 sített közömbös port kéndioxidgőzökkel telíteni vagy pedig kénhidrogént keresztül vezetni. Lehet a kitűzött cél elérésére más utat is választani, így pl. ként szénkénegben 55 oldani, ezzel egy közömbös port impregnálni és azután a szénkéneget elpárologtatni, mimellett az utóbbit célszerű módon felfoghatjuk és ugyanarra a célra többször felhasználhatjuk. 60 Az ilyen vagy hasonló módon előállított kénporoknál elérjük a kénrészecskéknek legbensőbb elkeveredését a közömbös porrészecskékkel, miáltal olyan fungicid hatást kapunk, amely jóval felülmúlja a 65 por kéntartalmából következtethető hatást és egyidejűleg a fokozott tapadóképesség mellett a drága kénnek lényeges megtakarítását érjük el. Lehet ezen porokhoz még más anyago- 70 kat is, különösen rovarölőket és gombapusztítókat hozzákeverni vagy impregnálás útján velük összeköttetésbe hozni. Azt találtuk továbbá, hogy a fenti fajtájú és hatású kénporokat és más hatásos 75 porlasztó porokat növényvédelem céljaira akképpen is elő lehet állítani, hogy porokat, mint gipszet, kaolint, kovaföldet, talkumot stb. kénnel vagy más vízben oldhatatlan anyagokkal, pl. gőzalakú 80
