86588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztőnek a leszellősztetési módszer szerint való előállítására

Megjelent 1931, évi májtis hó 352-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86588. SZÁM. —- lV/b. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztőnek a lészellőztetési módszer szerint való előállítására. Laiig-eiiieyer Clemens gyáros Mettingen. A bejelentés napja 1923. évi november hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi november hó 23-ika. A sajtolt élesztőnek a lészellőztetési módszerrel való előállítása olymódon történik, hogy a derítőkádból a hűtőn át áramló lé, melyei előzőleg az előcefrézőkádban 5 vagy savanyítókádban huzamosabb ideig tartó tejsavképződésnek vetettek alá, nagy nyitott erjesztőkádbakba folyik, ahol azt levegő bevezetése és kezdőélesztő hozzáadása mellett elerjesztik. 10 A cukornak az élesztő által való megbontásából nagyobb mennyiségű szénsav, valamin! alkohol képződik, melyek a szellőző eljárásnál alkalmazott nagy levegőmennyiségek által a szabadba vezettetnek 15 és ezáltal elvesznek. Ezért már zárt erjesztőkádakat alkalmaztak oly célból, hogy a főerjesztésnél a levegővel eltávozó alkoholt fujtatok vagy kompresszorok segélyével elszivassák és kondenzálják. 20 A találmány tárgya oly eljárás, melynek célja, hogy az erjesztésnél eltávozó anyagok magának az élesztőnek előállításánál legyenek hasznosíthatók. Ezt azáltal érjük el, hogy az illó anyagokat sajátos 25 módon felfogjuk és lekötjük és ily alakban újból az élesztőcefréhez vezetjük. Azt találtuk ugyanis, hogy az egyébként elvesző, illó anyagok az élesztő számára értékes tápanyagokat képeznek, úgy hogy, 80 ha ezen anyagok veszendőbe mennek, akkor az élesztő növekedése fokozatosan lassul, míg ha ezen anyagokat állandóan alkalmas alakban az élesztőhöz vezetjük, akkor az élesztő növekedése, felépítése és 85 szaporodása rendkívüli mértékben elősegíttetik. Az eljárás eredménye tehát jelentékenyen fokozott termelési hányaddal és kiválóan jó minőséggel kapott élesztő. Példa. 40 Az erejsztőkádat légmentesen lefedjük és fedelére egy csövet helyezünk, melynek átmérője 4—6-szor oly nagy, mint a levegő bevezetésére szolgáló cső átmérője. Ezen csőben az erjesztés alatt finoman porlasztó fúvókák segélyével állandó mészvízködöt $5 tartunk fenn, melyen a távozó levegőt, mely az erjedési folyamat alatt keletkező szénsavval és alkohollal, [valamint az egyéb fontos illó anyagokkal van telítve vagy keverve, keresztül vezetjük. A mészvízben 50 tartalmazott kalciumhidroxid a távozó szénsavat szénsavas mész alakjában megköti, mely mint ilyen jut vissza az erjesztőkádba és belőle az erjedő folyadékban tartalmazott tejsavval tejsavas mész képző- 55 dik, mely az élesztő számára kiváló gerjesztő és tápláló szert képez. Ha titrálás segélyével megállapítottuk, hogy az erjedő folyadékban levő savak a mészhez vannak kötve, akkor megfelelő mennyiségű kénsav 60 hozzáadásával a megbontást tovább folytatjuk, úgy hogy kénsavas kalcium mellett újból tejsav válik szabaddá. Kísérletek azt mutatták, hogy a kénsavas kalcium az élesztőre szintén igen kedvező hatást gya- 65 korol. Lényeges továbbá a találmányt képező eljárásra, hogy nemcsak a távozó, tudvalevőleg vízgőzökkel illó tejsavat vezetjük vissza az élesztőhöz, hanem a többi illó 70 anyagot is, melyek az erjedésnél képződnek, de a szokásos szellőztetési eljárásoknál elvesznek, fontos tápanyagok gyanánt az élesztőhöz vezetjük. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás sajtolt élesztőnek a lészellőztetési módszer szerint való előállítására, azáltal jellemezve, hogy az erjedésnél képződő és a levegő hozzávezetése folytán eltávozó illó anyagokat finoman el- 80