86547. lajstromszámú szabadalom • Ujítás pipákon és szivarkákon

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSAti SZABADALMI LEÍRÁS 86547. SZÁM. — Vl/e. OSZTÁLY. Újítás pipákon és szivarkaszipkákon. Gábor András technikus és Löwenberger Frigyes igazg-ató Budapest. Pótszabadalom a 81779. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszab idalom bejelentésének napja 1922. évi február hó 16-ika. Jelen találmány tárgya a 81779. laj­stromszámú törzsszabadalomban védett pipának és szivarkaszipkának javítása. Az ezen törzsszabadalomban védett pipá-5 nak és szivarkaszipkának célja elsősor­ban, hogy az elégett dohányfüstöt csak aránylag vékony dohányrétegen vezesse keresztül, miáltal mindig friss érintetlen dohány füstjét szívhatjuk. Ezen célt jelen 10 javítás elvén pipáknál célszerűbben azál­tal érjük el, hogy míg a íüstelvezetőcsa­tornát rendes módon a dohánytér fenék­részébe torkoltatjuk be, addig az égési le­vegőt a dohnáytér alsó részébe vezetjük 15 be, mely felé a dohányt rugóhatás alatt álló szorítólap szorítja. A dohánytér felső része légmentesen el van zárva. A törzsszabadalomban védett szivarka­szipkáknál az (f) füstcsatorna elkészítése 20 nehézségeket okoz. Jelen találmány elvén a tulajdonképeni szipkára hengert hú­zunk rá és a szipka és henger között ké­pezzük ki azon füstcsatornát, mely a szipka mellső részéből a füstöt a szopóká-25 hoz vezeti. A rajzon 1. ábra a javított szivarkaszipkának hosszmetszetét, 2. ábra metszetet 1. ábra A—B vonala 80 szerint, 3. ábra 1. ábrának változatát, míg 4. ábra a jelen találmány szerinti pipát függélyes hosszmetszetben tünteti fel. Az 1—2. ábra szerinti szivarkaszipká-35 nak (g, b', f', c, d, e, f", b") részei azonos kivitelűek és rendeltetésűek, mint a törzs­szabadalom 2. ábráján lévő szivarkaszip­kánál. A jelen javítás szerinti szipka ab­ban tér el a törzsszabadalomban védett szipkától, hogy a (b") és (b) szopóka- és 40 szipkarészek ismert módon egy darabból állnak, viszont a (b) szipkarészre (h) hen­ger van hézag közbenhagyásával olykép ráhúzva, hogy a (b) szipka és (h) henger között keletkezik azon (f) füstcsatorna, 45 melynek a törzsszabadalomban való kivi­tel szerint fúrás útján való előállítása nehézségekbe ütközött. Jelen javítás sze­rint az (f) füstcsatornát előállíthatjuk azáltal, hogy a (b) szipkának és a henger- 50 nek együttműködő felületein egyenes vagy spirális alakú hornyokat képezünk ki. Az 1., 2. ábra szerinti legegyszerűbb megoldásnál az (f) csatorna hengergyűrű­alakú és azáltal keletkezik, hogy a (h) 55 henger csakis alsó végével illeszkedik szo­rosan a szipkához, egyéb részein ellenben a (h) henger belvilága bővebb, mint a (b) szipka, miáltal a (b, h) részek között a hengergyűrű alakú (f) csatorna keletke- 60 zik, mely a füstöt a szipka mellső részé­ből a törzsszabadalomban ismertetett mó­don a szopókához vezeti. Ha a (h) henger szorosan illeszkedik a (b) szipkára, viszont a (b) szipka külső 65 felületén spirális alakú csatornát létesí­tünk, úgy a füst aránylag hosszú úton vezettetik a szopókához. Ezen megoldás­nak könnyen tisztítható gyakorlati alak­ját mutatja a 3. ábra, melynél a (b) szip- 70 kában spirálisalakú (k) horony van kiké­pezve, melybe oly vastag (1) zsineget fok tétünk, hogy az a (b, h) részek közötti hé­zagot kitöltse, miáltal az eredetileg hen­gergyűrű alakú (f) csatorna spirálisalakú 75 csatornává alakul át. A (h) henger lehú-

Next

/
Thumbnails
Contents