86533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kelesztett kenyér előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86533. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás kelesztett kenyér előállítására. Ward Bakink Co. cégr New-York. A bejelentés napja 1923. évi október hó 3-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1922. évi október hó 10-ike. • Kelesztett kenyérnek ,a legelőnyösebb létező ipari gyakorlat szerinti gyártásánál a tészta, szokásos alkatelemei gyanánt, lisztet, vizet, tejet, cukrot, sót vala-5 mely porhanyító szert, pl. zsírt vagy növényi olajat, malátakivonatot és célszerűen bizonyos élesztőtápszereket tartalmaz, mely utóbbiaknak rendeltetése, az élesztő szaporítása és a tészta sikértartal-10 mának érlelése. Az ezen alkatrészeket tartalmazó tésztából sütött kenyér azonban nem tartalmazza kellő mennyiségben mindazokat az alkatelemeket, melyek a kiegyensúlyozott 15 tápszer fogalmát fedik és az ilyfajta kenyér nem szolgáltat normális fejlődést és egyedüli tápszer gyanánt fogyasztva, nem is alkalmas a puszta létnek huzamosabb időre való biztosítására. Az ily összetételű 20 kenyér csak korlátolt mennyiségű vitamineket tartalmaz. A vitaminek hiánya részben annak a körülménynek tulajdonítható, hogy a kenyeret szitált, úgynevezett fehér lisztből készítik. A fehér 25 lisztből készült cipó tetszetős külsejű és a közvélemény a fehér kenyeret messze föléje helyezi minden más typusú kenyérnek. A búzának a lisztből kiszitált részei búzacsirát és korpát tartalmaznak. De 30 éppen a búzaszemnek ezen részei ölelik fel a búzában foglalt vitaminek tetemes százalékarányát, azonkívül bizonyos szerves és szervetlen sókat és a normális táplálkozáshoz szükséges azon proteinek 85 aránylag nagy mennyiségeit, melyek könnyebben oldhatók, mint a szitált fehér lisztben előforduló proteinek. Különböző javaslatokat tettek már a liszt kiőrlésénél keletkező melléktermékek hasznosítására, anélkül azonban, hogy 40 számottevő vagy állandó jellegű ipari eredményeket sikerült volna elérni. Ezen javaslatok közül a legfontosabbak azok, melyek ezen melléktermékeknek a kenyérbe való bekebelezésére irányultak és 45 ezek közül a „teljes búza"-kenyérneik nagyobb sikere volt, mint az egyéb ilyfajta termékelv bármelyikének. Javasolták továbbá ezen melléktermékek pörkölését és megőrlésót, mely őrle- 50 ményből a kenyériparban felhasznált kivonatokat és más termékeket készítettek. Mindezek a javaslatok sok nehézségbe ütköztek és lényegében teljesen sikertelenek voltak, elsősorban azért, mert nem 55 volt lehetséges oly kivonat vagy termék előállítása, mely a kenyérgyártásnál felhasználva, nem csupán jól megkelt és egyébként is kielégítő, hanem egyúttal tetszetős külsejű kenyeret szolgáltat, 60 mely éppen olyan étvágygerjesztő volna, mint a jelenleg fogyasztott fehér kenyér. A fenti fejtegetésekkel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a teljes búzából készült, valamint a korpából ós a gabona- 65 szem csiráiból előállított kivonatot vagy terméket tartalmazó kenyér szükségképpen hiján van bizonyos alkatrészeknek, melyeket egy kiegyensúlyozott tápszer nem nélkülözhet. Más szavakkal a búza- 70 szem alkatelemeinek összesége nem tekinthető kiegyensúlyozott tápszernek. Azt találtuk ugyanis, hogy ha teljes búzaszemet vagy az ilyen búzaszemből készült kenyeret fogyasztunk egyetlen 75 táplálék gyanánt, annak tápanyagai nem elegendők az egészség fenntartására, valamint a teljesen kiegyensúlyozott napi