86532. lajstromszámú szabadalom • Rostalemez főleg rögsziták számára

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86532. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Rostalemez főleg rögsziták számára. Brackebusch Edzard Rendve. A bejelentés napja 1913. évi november hó 27-ike. A jelen találmányt rostalemez képezi, főleg rögsziták számára, melynél a rostanyílások a rostalemeznek síkjához szög alatt állanak és melynél a rostalemezben 5 kiképezett, elnyúlt és hossztengelyeikkel egymással párhuzamosan álló kivágások, valamint a rostalemezbe, a kivágásoknak mindkét hosszoldalán besajtolt, kúpfelületekkel határolt mélyedések, illetve ki-10 emelkedések által képeztetnek. A találmányt képező rostalemez ezen ismert rostalemezekkel szemben azáltal tűnik ki, hogy a mélyedések és kiemelkedések, egymásfelé eső végeiken, gömbsze-15 rüen vannak alakítva, vagyis, hogy a mélyedéseket és kiemelkedéseket nem csúcsban végződő kúpfelületek, hanem csúcsrészüknél gömbszerű felületekbe átmenő kúpfelületek határolják. Az ily módon 20 alakított mélyedésekkel és kiemelkedésekkel ellátott rostalemezek az ismert rostalemezeknél annyiban előnyösek, hogy a rostanyílások, a rostálandó anyagnak mozgási irányában, sűrűbben rendezhetők el 25 és ezért a lemeznek felületegységén több anyag rostálható meg, mint az ismert rostalemezeken, hogy a találmányt képező rostalemeznek mélyedései és kiemelkedései sűrűbb hullámokat képeznek a rosta-80 lemeznek felületén, tehát a rostálandó anyagnak alkotó részei magassági irányiján tökéletesebben válnak el egymástól, mint az ismert rostalemezeknél és hogy a mélyedéseket a kiemelkedésektől elvá-35 lasztó lemezrészeknek alakja is kedvezőbb, mint az ismert rostalemezeknél. Ezek az előnyök főleg rögszitáknál bírnak nagy jelentőséggel, melyek nagyság, anyag és fajsúly tekintetében egymástól igen eltérő anyagok keverékének szétvá- 40 lasztására szolgálnak és melyeknél tökéletes munka csakis akkor érhető el, ha egyrészt a különböző tulajdonságokkal bíró alkotó részek a rostalemezen levő anyagrétegben különböző magasságokban 45 helyezkednek el, másrészt pedig az anyagoknak a rostanyílásokhoz való hozzávezetése is megfelelő módon megy végbe. A találmányt képező rostalemeznek egy foganatosítás! alakja a mellékelt rajz- 50 ban van feltüntetve. Az 1. ábra a rostalemeznek íelülnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának 3—3 vo- 55 nala szerint. A rostalemeznek (1) rostanyílásai (2. ábra) szög alatt állanak a rostalemeznek alakjához és a rostalemezben kiképezett és hossztengelyekkel egymással párhuza- 60. mosan álló, hosszúkás kivágások, valamint a lemezbe, ezen kivágásoknak egyik, illetve másik oldalán besajtolt (2) kiemelkedések és (3) mélyedések által képeztetnek. A mélyedéseket és kiemelkedéseket 65 oly kúpfelületek határolják, melyek a csúcsoknak közelében gömbszerű felületekbe mennek át. A mélyedéseknek ós kiemelkedéseknek ez az alakja lehetővé teszi, hogy az (1) rostanyílások, a rostálandó anyag- 70 nak mozgási irányában, egymáshoz közelebb rendeztessenek el, mint az ismert, kúpfelületekkel határolt mélyedésekkel és kiemelkedésekkel bíró rostalemezeknél. A rajzban feltüntetett foganatosítási alak- 75 nál a két szomszédos rostanyílássornak egymástól való távolsága az (m) hosszúsággal (1. ábra) kisebb, mint azon rosta-