86477. lajstromszámú szabadalom • Kollektor, kommutatós, árammegszakító vagy más hasonló forgó szerkezet és eljárás azok előállítására

Megjelent 1931. évi junins hó 1-én. MAGYAi: KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86477. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Kollektor, kommutátor, árammegszakító vagy más hasonló forgó szerkezet és eljárás azok előállítására. Herrmaim Henrik mérnök Páris. A bejelentés napja 1920. évi október hó 22-ike. A jelen találmány tárgya formálás útján előállított kollektor, kommutátor, áraim imegszakí tó vagy más hasonló forgó szerkezet. 5 A találmány lényege abban van, hogy a szerkezet szigetelő masszáját meleg állapotban formált anyag alkotja, amelynek ezen melegen Való formálása előtt, a formáiban a vezető lamellákat helyezzük el 0 és pedig egymástól azon megfelelő távolságban, amelyben azoknak a felhasználás alkalmával lenniük kell; azonkívül a formában szükség esetén még egy agyat és megerősítő elemeket, mint pl. horgokat, 5 vagy beariólyed t részeket alkalmazunk. A mellékelt rajzokon az 1. és 2, ábrák példaképpen egy egyenáramú dinamógép kollektorát mutatják hossz- és harántmetszetiben. A D 3. áibrán oly henger vagy cső látható, amelyben a lamellák létesítése céljából bevágások vagy hasítékok vannak kiképezve. A 4. ábra a kollektor előállításánál hasz-3 náIható formaimintát mutat, függélyes metszetben. Az 1. éis 2. áibrán látható kollektort lényegéiben véve a bemélyedt részekkel, a jelen példáiban két (b) horonnyal ellátott ) (a) agyriész és a vörösrézből való (c) vezetőlamellák sorozata alkotja, mely lamellák a formált vagy öntött (d) szigetelő anyagiba vannak beágyazva; az említett lamelláknak a szigetelő anyagban való 1 rögzítését az (e) horgokkal foganatosítjuk, amelyek pl. meggörbített és a szigetelőunyagba sülyesztett peckekből állanak. A kollektor formálása céljából a következőképpen járhatunk el: m (f) fémhengerben vagy csőiben 4& (3. ábra), amelynek falvastagsága a (c) vezctőlamelIák vastagságának felel meg és amelynek hossza a kollektor hosszánál valamivel naigyoibb, oly (g) hasítékokat vágunk ki, amelyeknek hossza, a kollektor 45 hosszával, (1) szélessége pediig az ezen kollektor lamellái között létesítendő közöknek felel meg. A 2. és 3, ábráikon ezen (1) szélességek könnyebb megértés kedvéért túlzott nagy- 50 ságbari vannak feltüntetve. Az (f) hengert oly formába helyezzük, tnely mindenekelőtt a fémből, pl. acélból való (h) aljzatból áll, amelybe ugyancsak fémből való (i) karmantyút illesztünk fel: 55 azután a forma belsejében az (a) agyat helyezzük el, amelyet pontosan központosítunk és amelybe a két különböző átmérőjű részből alkotott (k) maigot helyezzük be, oly módon, hogy az az (r) váillréisísEel 60 a kollektor agyának végére fekszik fel. Ezután az (i) karmantyúba betoljuk az (f) hengerít, melynek alsó, fel nem hasított vié'ge a (ih) aljzatnak egy kiugró része és az (i) karmantyú belső falfelülete 65 között létesített gyűrűalakú hézagba hatol; végül az (f) hengerre az (o) központosító gyűrűt helyezzük fel. Az (a) aigy és az (i) henger között megmaradó közt szigetelőkeverékkel, pl. csil- 70 Iáimból és valamely kötőanyagból álló keverékkel töltjük meg és pedig az agy felső végén túlérő szintiig, mire a (k)