86476. lajstromszámú szabadalom • Elektromos csőkondenzátor és eljáráa előállítására

Megjelent 1931. évi jimi us hó 272-én . • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86476. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Elektromos csőkondenzátor és eljárás előállítására. Gilés György gyárigazgató Fribourg (Svájc). A bejelentés napja 1920. évi junius hó 14-ike. Svájci elsőbbsége 1919. évi junius hó 16-ika. Ennek a találmánynak tárgyát elektro­mos csőkondenzátor és előállítására szol­gáló eljárás alkotja. A találmánybeli kondenzátor az ismert 5 többi elektromos csőkondenzátortól abban különbözik, hogy közös szigetelőtartón sorban egymásután elrendezett egysége­ket tüntet fel, amelyek mindegyike belse­sejében elhelyezett párhuzamosan kap-10 csolt több elemet tartalmaz, amely ele­mek az egymásután sorban kapcsolt egy­ségeknek felelnek meg. A találmánybeli eljárás szerint a kö­zös szigetelőtartón a különböző egysé-15 gekhez tartozó és párosával egy testet al­kotó belső fegyverzeteket rendezzük el, erre a kondenzátor egész hosszára kiter­jedő szigetelőréteget helyezünk, ezután pedig erre a rétegre a különböző egysé-20 gekhez tartozó és párosával szintén ea.v testet képező következő fegyverzeteket majd az utóbbi fegyverzetek fölé a kon­denzátor hosszával egyenlő hosszúságú újabb szigetelőréteget fektetünk és így 25 tovább, míg eljutunk a különböző egysé­gekhez tartozó legkülső fegyverzetekh :z, amikor az egymásra következő egységek között egy kivágást alkalmazunk, amely a párosával egy testet alkotó összes fegy-80 verzeteket egymástól elválasztja és végül ezt a kivágást megtöltjük valamilyen képlékeny vezetőanyaggal, amely egy­szerre párhuzamosan Összekapcsolja mindegyik egység elemeit és soriján az 85 egymásra következő egységek megfelelő elemeit. A mellékelt rajz a találmánybeli kon­denzátor egy példaképpen vett kiviteli alakjának tengelyvonala mentén képzelt síkkal való vázlatos hosszmetszetét lát- 40 tatja. E foganaitosítási alak szigetelő anyag­ból való egyetlen belső (d) csövet tartal­maz, amely közös tartóul szolgál és ame­lyen a rendszert alkotó három (a, b, e) 45 egységek egyikéhez tartozó gy ürü alakú (al, bl, cl) fegyverzetek vannak elren­dez,ve. E fegyverzetek fölött nyernek el­helyezést a többi (a2, a3, a4) és (aő; b2, b3, b4) és (b5; c2, c3, c4) és (c5) gyűrű- 50 alakú fegyverzetek, amelyeket egymás­tól a szigetelőanyagból való (e, f, g, h) rétegek választanak el. Az (al, a3, a5) és (bl, b3, b5) fegyverzeteket egyrészt, a (b2, b4) és (c2, c4) fegyverzeteket más- 55 részt a képlékeny fémből, pl. ólomból való (i) és (j) darabok kötik össze, amelyek célszerűen az (a) és (b, b) és (c) egységek között lévő üregekben vannak elhelyezve. A külső elemek (a2) és (a4, cl, c3, c5) 60 fegyverzeteit egymással a (k, 1) darabok kötik össze. Az (a5, b5, c5) fegyverzetekre és az (i, j) darabokra végül szigetelő­anyagból való (m) borító van helyezve. ily módon három (a, b, c) egységből 65 álló kondenzátorunk van, amely egysé­gek mindegyikéhez négy elem tartozik, u. m. (al—e—a2, a2—f—a3, a3—g—a4, a4—h—a5) vagy (bl—e—b2, b2—f—b3, b3 —g—b4, b4—h—b5) vagy (cl—e—c2, c2— 70 f—c3, c3—g—c4, c4—h—c5), amelyeknek páronként közös (a2. a3, a4) vagy (b2, b3, b4) vagy (c2 c3, c4) fegyverzetük van. amiket ugyanezen egységben párhuzamo­san az (i, j) részek kötnek össze, míg a 75 következő egységek megfelelő elemeit, pl. az (al—e—a2, bl—e—b2, cl—e—c2) cso­portokat SOI* üu n ugyanazon (i, j) részek kapcsolják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents