86470. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő
— 2 — és innen előre a (j') szekrénybe, hogy azután az (in) csövön át a következő elembe jusson, ahol ugyanily utat tesz meg és mely utat minden egyes elemnél megö ismétli. A víz, mely az elemeken való átáriamlása folytán fölmlegíttetett, mindegyik csoportból annak alsó részén lép ki, hogy a kazán egy közös (n) tápvíz csövébe jusson. 10 Az előmelegítő csöveiben a víz áthaladásának összkeresztmetszete úgy van meghatározva, hogy a legnagyobb vízfogyasztásnál csak a lehető legcsekélyebb áramlási ellenállást kelljen legyőzni. A 15 gázok, melyek mint fentebb leíratott, a gőzfejlesztő (a) csőcsoportját elhagyják, a (d) előmelegítőbe az alsó csősorokon át lépnek be, hogy a felső sorokon át abból ismét kilépjenek és az (o) kéményen át 20 eltávozzanak. A gázok az előmelegítő csőcsoportjain a 2. ábrán feltüntetett nyilak irányában haladnak keresztül, mely irányokat a függélyes (p) és a vízszintes (q) terelőlemezek határozzák meg, melyek a 25 különböző csősorozatok között vannak elhelyezve. Azáltal, hogy a (p) és (q) terelőlemezek az (o) kémény szívóhatásának megfelelően vannak elrendezve, a gázok az elő-30 melegítő csöveiben áramló vízzel ellenáramban áramolnak, vagyis a legmelegebb gázok a legmelegebb vízzel telt csövekkel és a leghidegebb gázok a leghidegebb vizet tartalmazó csövekkel ériútkez-35 nek. A fentleírt berendezés előnye még az, hogy a mellső oldalról igen könnyen tisztítható, javítások szüksége esetén minden egyes rész igen könnyen kicserélhető és általában a kezelés céljából igen köny-40 nyen hozzáférhető. Ecélból az előmelegítő egyes részekből van képezve, melyek egymással oldható kapcsoló eszközökkel vannak összekötve, úgy hogy azok könnyen ki- és beszerelhetők. 45 Természetes, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a víz és gőz áramlási irányát a fentleírthoz képest ellenkező irányban is rendezhetjük el, mimellett azonban az ellenáramot a víz és gázok között megtartjuk. 50 Ha egy (e) gőztúlhevítőt alkalmazunk, akkor annak elemeit az elérendő túlhevítős mértéke szerint rendezzük el és méretezzük. Minden esetben a túlhevítőt úgy rendezzük el, hogy az égési gázok és a 55 gőz áramlása racionális legyen; a gőz a túlhevítőben az (r) csőből a (t) csöveken át az (s) eső felé áramlik, mimellett az égési gázok ezen csövek között alulról fölfelé áramlanak. 60 Természetes, hogy a gőzfejlesztő, előmelegítő és túlhevítő csőüsoportoík elren-, dezése szerint a terelőlemezek száma és elrendezése megfelelően úgy választható, hogy az égési gázok, a gőz és a víz min- 65 dig rendszeresen áramoljanak, még pedig akként, hogy a legmelegebb gázok mindenütt a legmelegebb áramlóvizet és gőzt tartalmazó csövekkel, míg ellenben a leghidegebb gázok a hőkicserélés céljából 70 mindig a leghidegebb részekkel érintkezzenek. Szabadalmi igények: 1. Gőzfejlesztő, mely egy Niclausse-féle csöves gőzfejlesztőből, egy tápvízelő- 75 melegítőből és esetleg egy gőztúlhevítőből áll, jellemezve azáltal, hogy az égési gázok útjába oly terelők vannak beállítva, melyek a gázokat a gőz és víz áramlási irányához képest oly mó- 80 don vezetik, hogy a legmelegebb gázok mindenütt a legmelegebb áramló vizet és gőzt tartalmazó csövekkel, míg ellenben a leghidegebb gázok a leghidegebb részekkel érintkeznek. 85 2. Az 1. igénypont szerinti gőzfejlesztőnél egy tápvízelőmelegítő, jellemezve azáltal, hogy egyik végén egy <lk), másik végén két (j, j') szekrényből és ezeket összekötő (1) csövekből képezett ele- 90 mek sorozatából áll, melyek között oly terelők vannak elhelyezve, ihogy a víz az égési gázokkal ellenáramban áramlik. 1 rajzlap melléklettel. PjilhiH uyouitla, Budapest.