86470. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő

— 2 — és innen előre a (j') szekrénybe, hogy az­után az (in) csövön át a következő elembe jusson, ahol ugyanily utat tesz meg és mely utat minden egyes elemnél meg­ö ismétli. A víz, mely az elemeken való át­áriamlása folytán fölmlegíttetett, mind­egyik csoportból annak alsó részén lép ki, hogy a kazán egy közös (n) tápvíz csö­vébe jusson. 10 Az előmelegítő csöveiben a víz áthala­dásának összkeresztmetszete úgy van meghatározva, hogy a legnagyobb víz­fogyasztásnál csak a lehető legcsekélyebb áramlási ellenállást kelljen legyőzni. A 15 gázok, melyek mint fentebb leíratott, a gőzfejlesztő (a) csőcsoportját elhagyják, a (d) előmelegítőbe az alsó csősorokon át lépnek be, hogy a felső sorokon át abból ismét kilépjenek és az (o) kéményen át 20 eltávozzanak. A gázok az előmelegítő cső­csoportjain a 2. ábrán feltüntetett nyilak irányában haladnak keresztül, mely irá­nyokat a függélyes (p) és a vízszintes (q) terelőlemezek határozzák meg, melyek a 25 különböző csősorozatok között vannak el­helyezve. Azáltal, hogy a (p) és (q) terelőlemezek az (o) kémény szívóhatásának megfele­lően vannak elrendezve, a gázok az elő-30 melegítő csöveiben áramló vízzel ellen­áramban áramolnak, vagyis a legmele­gebb gázok a legmelegebb vízzel telt csö­vekkel és a leghidegebb gázok a leghide­gebb vizet tartalmazó csövekkel ériútkez-35 nek. A fentleírt berendezés előnye még az, hogy a mellső oldalról igen könnyen tisztítható, javítások szüksége esetén min­den egyes rész igen könnyen kicserélhető és általában a kezelés céljából igen köny-40 nyen hozzáférhető. Ecélból az előmelegítő egyes részekből van képezve, melyek egy­mással oldható kapcsoló eszközökkel van­nak összekötve, úgy hogy azok könnyen ki- és beszerelhetők. 45 Természetes, hogy a helyi viszonyok­nak megfelelően a víz és gőz áramlási irányát a fentleírthoz képest ellenkező irányban is rendezhetjük el, mimellett azonban az ellenáramot a víz és gázok kö­zött megtartjuk. 50 Ha egy (e) gőztúlhevítőt alkalmazunk, akkor annak elemeit az elérendő túlheví­tős mértéke szerint rendezzük el és mére­tezzük. Minden esetben a túlhevítőt úgy rendezzük el, hogy az égési gázok és a 55 gőz áramlása racionális legyen; a gőz a túlhevítőben az (r) csőből a (t) csöveken át az (s) eső felé áramlik, mimellett az égési gázok ezen csövek között alulról föl­felé áramlanak. 60 Természetes, hogy a gőzfejlesztő, elő­melegítő és túlhevítő csőüsoportoík elren-, dezése szerint a terelőlemezek száma és elrendezése megfelelően úgy választható, hogy az égési gázok, a gőz és a víz min- 65 dig rendszeresen áramoljanak, még pedig akként, hogy a legmelegebb gázok min­denütt a legmelegebb áramlóvizet és gőzt tartalmazó csövekkel, míg ellenben a leg­hidegebb gázok a hőkicserélés céljából 70 mindig a leghidegebb részekkel érintkez­zenek. Szabadalmi igények: 1. Gőzfejlesztő, mely egy Niclausse-féle csöves gőzfejlesztőből, egy tápvízelő- 75 melegítőből és esetleg egy gőztúlheví­tőből áll, jellemezve azáltal, hogy az égési gázok útjába oly terelők vannak beállítva, melyek a gázokat a gőz és víz áramlási irányához képest oly mó- 80 don vezetik, hogy a legmelegebb gázok mindenütt a legmelegebb áramló vizet és gőzt tartalmazó csövekkel, míg ellenben a leghidegebb gázok a leg­hidegebb részekkel érintkeznek. 85 2. Az 1. igénypont szerinti gőzfejlesztőnél egy tápvízelőmelegítő, jellemezve az­által, hogy egyik végén egy <lk), másik végén két (j, j') szekrényből és ezeket összekötő (1) csövekből képezett ele- 90 mek sorozatából áll, melyek között oly terelők vannak elhelyezve, ihogy a víz az égési gázokkal ellenáramban áram­lik. 1 rajzlap melléklettel. PjilhiH uyouitla, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents