86450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen zsírsavaknak ezek glyceridjeinek és egyéb estereinek megfelelő telített vegyületekké való átalakítására

Megjelent 1931. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLí1 SZABADALMI BIRÖSAG SZABADALMI LEIRAS 86450. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. £ljárás telítetlen zsírsavaknak, ezek glyceridjeinek és egyéb estereinek megfelelő telített vegyületekké való átalakítására. Bedford Fred vegyész és Williams Charles Edward gazdász Sleaford. Pótszabadalom a 81588. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1913. évi augusztus hó 18-ika. Angolországi elsőbbsége 1912. évi augusztus hó 21-ike. A jelen találmányt a 81588. számú törzsszabadalomban védett eljárásnak egy továbbképzési módja képezi, mely abban áll, hogy hydrogénnek telítetlen zsírsavakra i vagy ezeknek glyceridjeire való átvitelénél redukáló katalysator gyanánt, az ezen célra kiválóan alkalmas nikkelsuboxydot használjuk. A nikkelsuboxyd a nikkelnek kevéssé ) tanulmányozott, alacsony fokii oxydálódási terméke, melynek képlete még biztosan nincs megállapítva. Müller (Poggendorít's Annalen, 136. köt., 1809. lap) és Glaser (Zeitschrift für anorg. Chemie, 36. kö> tet, 18. lap) szerint képlete Ni2

0, Th. jVloore szerint, aki legalaposabban tanulmányozta, képlete NisO-r^NiüO. (Chem. News, 71. kötet, 81. lap). A nikkelsuboxyd azonban igen jellemző ) tulajdonságokkal bír. Erősen mágneses, hígított ásványi savakkal hydrogént és salétromsavval, már kis hőmérséknél is, vörös nitrogénoxyd-gázokat fejleszt. Ezen tulajdonsága minden más nikkeloxydtól , megkülönbözteti, a fémes nikkeltől pedig élesen megkülönbözteti az elektromos vezető képességnek hiánya. Ha egy nikkelsuboxydból sajtolt pasztillába valamely áramkörnek két sarkát képező drótokat ) szúrunk be, akkor az áramkörbe iktatott érzékeny galvanométer, 24 volt feszültség esetében, még akkor sem tér ki, ha a pasztillában a drótvégek 1 mm. távolságban vannak egymástól. > A nikkelsuboxydot ezenkívül még az a tulajdonsága is kitünteti, hogy kolloidalis oldatokat képez. Azon vörös oldatokban, melyek Moore szerint vizes kaliumnikkelcyanid-oldatoknak natriumam algammal vagy rézzel bevont cinkkel vagy elektro- 40 lytikus úton történő redukálásával állíthatók elő, a nikkelsuboxyd kolloidalisan oldva van jelen. Hosszabb állásnál ezen vörös oldatokból fekete nikkelsuboxyd válik ki pelyhes csapadék alakjában. A nik- 45 kelsuboxydot azonban nemcsak a víz, hanem az olajok is oldják kolloidalis alakban. Ha a fentebb hivatkozott közleményekben ismertetett módon előállított nikkelsuboxydot zsírnak vagy zsírsavnak 50 jelenlétében hevítjük, a nikkelsuboxyd rendkívül finoman oszlik el és fekete, téntaszerű folyadékot képez, mely minden szűrőn átmegy. Ugyanily kolloidalis eloszlás érhető el akkor is, ha a nikkelnek ma- 55 gasabb fokú oxydjait zsíros olajban suspendalva, hydrogénárammal nikkelsuboxydokká redukáljuk. A kollidalis eloszlás adja meg a nikkelsuboxydnak azt a nagymértékben meglevő tulajdonságát, 60 hogy a hydrogént a telítetlen zsírsavakra és ezeknek glyceridjeire átviszi épp úgy, mint ahogy a kolloidalis palladiumoldatok is átviszik a hydrogént. A törzsszabadalomban igényelt eljárás- 65 nál, közönséges nikkeloxydnak vagy nikkeloxydulnak használatánál, a hydrogénátvitelnek folyamata alatt, ugyancsak keletkezik nikkelsuboxyd, Az új eljárásnak előnye az, hogy előze- 70 tesen előállított nikkelsuboxydnak használatánál a hydrogénadditio már kis hő-