86447. lajstromszámú szabadalom • Katalizátor ammóniának szintetikus előállítására

Megjelent 1931. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J5HÍM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86441. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Katalizátor ammóniának szintetikus előállítására. Urfer Károly tanár Genf. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 8-ika. Svájci elsőbbsége 1922. évi junius hó 12-ike. Ha az ammóniagázt, kiindulva élelmeiből, szintetikusan akarjuk előállítani és ha nyomással vagy nyomás nélkül dolgozzunk, mimeilett katalizátor gyanánt hifi eonyos fémek nitridjeit vagy aniidja.it tartalmazó porított anyagot használunk, akkor gyakran előfordul, hogy ezen testeik rendes nyomás alatt hidrogénnel nem reagálnak, úgy mint az a magnézium, 10 eeirium és kálcium nitridjére nézve történik vagy pedig csak rendkívül lassan reagálnak, minek következtéiben csaki nyomokban adnak, ammóniát. Ezetn utóbbi sorozat vegyületei közül a lithium-L5 nitridet, a stroncium-, báriumamideit sitb. említhetjük. A nyomás mindesetre elősegíti ezen nitrogénvegyületeknek hidrogén segélyével való megbontását, azonban tekintettel azon berendezésre, amely S0 ehhez szükséges, sokkal előnyösebb, ha közönséges nyomás alatt dolgozunk. Ha tehát az ammónia szintézisét közönséges nyomással vagy gyenge- nyomás alatt akarjuk foganatosítani, akkor 25 szükséges, hogy a féjmiek, nitridjeinek, amidjainak vagy nitrogénvegyületeinek hidrogén segélyével vialó megbontását gyorsítjuk. A jelen találmány célja ezen bontás J0 gyorsítása és az ammónia termelési hányadának ezen eljárásnál való fokozása, A találmány tárgya az ajnmonia szinte^ tikus előállítására szolgáló katalizátor, amelynek segélyével, hidrogén ós TI itro}5 gén ©legyéből, nyomás nélkül és aránylag alacsony hőmérsékleten, G00° alatt az amímoinia előállítható. A katalizátor egy poralakú és homogén, masszából áll, amely aktív anyag gyanánt; olyan fétm-10 nek nitrogénvegyületét tartalimazza, eimely nitrogénnel vagy ammóniával hevítve közvetlenül nitridet vagy amidéit ad és amelynek nitridja vagy amiidje megbotmlik, ha azt hidrogén áramában hevítjük. Ez az aktív anyag bemsőleig ke- 45 verve van egy inert oxiddal, mely megakadályozza az olvadásit ós amely magnézia, timföld vagy mész, leihet. Ezen eljárás azáltal van jellemezve, hogy a poralakú masszához olyan, szintén poralakú 50 lémet adunk, amelynek ctiZi cl tulajdonsága, hogy a nitrogéntierméknek hidrogénben való bomlását gyorsítja. Ez a fém lehet ólom, kadmium, bizmut, antimon vagy kereskedésbeli cinkpor. Ez 55 utóbbi csak tisztátalanságánál fogva, működik, amelyek éppen, bizimutból, kadminimmból és ólomból állanak. Lehet alkalmazni aranyat, rezet és ezüstöt isi, amelyek azonban sokkal kevésbé erélye- 60 sen reagálnak, minit az első sorban említet négy fém. Ezen poralakú fémek a következő módon készíthetők: Kivéve a cinket, amelynek oxidja ne- 65 hezen redukálható' hidrogénnel, az említett többi fém megkapható az oxidjából, amelyet hidrogénben hevítünk. Avégből, hogy megakadályozzuk, hogy ez,en fémek némelyike, mint például a 70 bizmut, kádjnium, ólom, a redukálás közben meg ne olvadjon, azoknak oxidjait inéSiszel, magnóliával vagy más imeirt és nehezen redukálható oxiddal keverjük és azután hidrogénnel redukáljuk. Ilyen 75 módon olyan poraiakii keveréket kapunk, amelynek fémje, a mész vagy magnézia jelenléte folytán, vörös izzásig hevíthető anélkül, hogy a jelenlévő fém az olvadásnak akár csak nyomait is mutatná. 80