86446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nitrogén-hidrogén vegyületek szintétikus előállítására a Contakt-eljárás szerint

Megjelent 1931. évi junius li

ó 1-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86446. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás a nitrogén-hidrogénvegyületek szintétikus előállítására a kontakteljárás szerint. Dr. Harter János vegyész Würzburgr és Oehlrich György kereskedő Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Ammóniáknak a kontakt-eljárás szerint való szintézisénei mindig arra törekedtek, hogy lehetőleg alacsony hőmérsékleteken és kis nyomásokon az ammóniák nagy tér& fogati termelési hányadát érjék el. Mivel az ammoniákfolyamat exotermikus lefolyású, a termelési hányad magasabb hőmérsékletnél rendkívüli mértékben leszáll. Az ammóniák előállításánál tekintetbe jövő 0 gázok már most, mindenekelőtt a nitrogén, meglehetősen inaktívak. Ennek következtében a reakciósebesség és ezzel az ammóniák termelési hányada az alacsony hőmérsékleteken kedvező egyen•ö súly dacára is csekély. Mivel, amint ismeretes, melegenergia hozzávezetése útján az aktív állapotot, vagyis a gázoknak atomos alakba való jutását egész jelentékenyen fokozhatjuk, a Badisehe Anilin u. !0 Sodafabrik és Haber ammoniákszintézisüknél igen magas, 700—1000°-os hőmérsékleteket alkalmaztak. Az ilyen magas hőmérsékletek alkalmazása azonban csak igen nagy, pl. 130—200 at. körüli nyomások !5 egyidejű alkalmazását kívánja meg. Minden további nélkül világos, hogy az oly berendezések, melyek a fenti követelményeknek eleget tesznek, igen sokba kerülnek. Másrészt a gyártás ezen módjánál 10 az üzemi tőke igen nagy kell, hogy legyen, mert a készülékrendszer elhasználódása az ilyen nagy nyomásokon és magas hőmérsékleteken igen jelentékeny. A technikában már most az a törekvés 15 nyilvánult, hogy kisebb nyomásokon és alacsonyabb hőmérsékleteken is ugyanoly százalékos ammóniák termelési hányadot érjenek el, mint a fentismertetett eljárásnál. Eddig azonban nem volt oly eljárás ismeretes, amellyel gyakorlatilag 40 ilyen eredményt érhettek volna el. Az alábbiakban ismertetett új eljárásnál ezen célt a következő módon érjük el: A katalizátort oly kontaktuskész,ülékekbe visszük be, melyek határozott, 45 egyenlő méretű csövekből vagy kamrákból vannak. Bizonyos számú ily csövet egymásután kapcsolva, battériává egyesítünk és pedig oly módon, hogy minden eső után egy elnyelőt iktatunk. Így tehát 50 mindegyik csőben képződött ammóniák a gázelegynek az utána következő csőbe való belépése előtt elnyelődik. A fődolog emellett az, hogy mindig ugyanazon gázelegyet, tehát mindig ugyanazon gáz- 55 mennyiséget vezetjük át az ammoniákképzésre felhasznált gázmennyiség pótlása nélkül az egymás után kapcsolt csöveken. Ez tehát az ellentéte azon körfolyamatnak, melynél a reakcióba lépő termékek 60 kvantitatíve mindig ugyanazok maradnak, amennyiben az ammóniákká átalakított gázmennyiséget az elnyeletés után ismét pótolják. Ezen munkamódnál ugyan jelentékeny 65 erőmegtakarítást érünk el, de az anyaigkihasználás sohasem emelkedik, míg jelen találmány szerinti eljárásinál ez tényleg megtörténik, amennyiben ugyanazt a gázmennyiséget több csövön egymásután 70 ugyanazon katalizátoron vezetjük át az ammóniákká alakult gázelegy pótlása nélkül, úgy hogy minden csőben a gázelegy ugyanazon mennyisége alakul át ammóniákká. 75 Az egymásután kapcsolandó csövek