86425. lajstromszámú szabadalom • Kályha

— 2 — Az eddigi, kettős vasköpenyes kályhák (a csupán hősugárzás útján ható egyszerű vaskályhákkal szemben mutatkozó) ama kétségtelen előnyük mellett, hogy a két 5 köpeny között a szolbalevegőt hővezetés útján előmelegítik, azt a hátrányt mutatják, hogy a levegő a belső vashenger külső felülete mentén egyenesen felfelé végighalad, azonnal a menyezet felé anélkül, hogy 10 alkalma volna intenzíve felmelegedni; azonkívül e kályhák, mint minden, csupán vasból készült kályha, a még mindig fennálló gyors hősugárzás folytán, aránylag hamar kihűlnek, vagyis a (viszont csak 15 lassan felmelegedő) cserépkályhákkal szemben nem tárolják a hőt. Ezért alkalmaztak már oly kettős köpenyt is, melynél csak a belső köpeny volt vasból, a külső ellenben (egyúttal tetszetősebb) cse-20 répfalból állott; itt azonban még mindig megvolt a levegőnek említett, nem eléggé intenzív felmelegedésében rejlő hátrány. Ezzel szemben a találmány tárgya egyrészt az említett beépített csatorna révén 25 a (jóllehet az eddigieknél feljebb bebocsátott) levegőt oly intenzíve hevíti, hogy az, noha szintén azonnal a menyezet felé tart, hőségével érezhetően hat lefelé, másrészt pedig az említett oldalsó kettős köpenyek-30 ben nem oly intenzíven felmelegedő légáramokat nem vezeti nyomban egészen fel, hanem a kályha közepe táján bocsátja ki, tehát szintén megfelelően érezhető módon keveri a szobalevegő alsóbb rétegei-3>i vei; végül az említett vasszekrénynek vagy vasköpenynek szabadon hagyott hátsó fala, a tudvalevőleg a szoba felmelegedését gyorsító hősugárzás útján hat anélkül, hogy itt a hősugárzás hátrányát 40 (a csekély hőtartást) is mutatná és így cserépfallal való kombinációra szorulna, mert (eltekintve attól, hogy a kályha hátsó fala rendszerint közvetlenül a szoba fala vagy sarka előtt van és így itt a cse-45 répfal tetszetősége mellékes), a szobafal közvetlen közelsége folytán a hősugárzás azonnal a szobafalra hat és kölcsönös hővisszaverődéssel is jár. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 50 kályhának példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a kályhának a mellső fallal párhuzamos sík szerinti függélyes metszete. A 2. ábra az 1. ábrára merőleges függélyes 55 metszet. A 3. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A - 4. ábra magát a találmány szerinti teljes, egységes kályhabetétet szemlélteti távlati elölnézetben. 60 Az alsó (1) kályhatestet, mely a tüzelőteret, ill. az alsó lángteret zárja magába, csupán elől és kétoldalt határolják cseréptalak, míg hátul, az alább ismertetendő okból nincs cserépfal. A köröskörül cse- 65 répíallal határolt (2) felső kályhatest belsejébe, a találmány szerint, a vízszintes (3) részből és a függélyes (4) részből álló könyökcsatorna van beépítve, melynek alsó szájnyílásánál a (2) kályhatest hátsó fala, 70 felső nyílásánál pedig ezen kályhatest teteje megfelelően át van törve. A szobalevegő az (xl) nyíl irányában lép be a (3) csatornarészbe, majd a (4) rész belsejében végigáramolván, az (x2) nyíl irányában 75 távozik és pedig erősen felhevített állapotban, mivel a könyökcsatorna külső felületeit a füstgázok teljesen végigsúrolják és hőjüket a füstgázáram kellős közepében lévő, célszerűen bádogból készült 80 könyökcsatornának aránylag vékony falán át a levegővel hatásosan közlik. A (3, 4) csatorna az (5) vasszekrény (7) tetejére van építve, mely vasszekrény elől nyitott; ezt a nyílást azonban az (1) kály- 85 hatest mellső cserépfala borítja. Az (5) vasszekrény, mely a (13) téglatalapzatna van állítva, a (9) rostélyt és a kihúzható (11) hamuládát hordja, mimellett a tüzelőanyag az (1) kályhatest mellső falában 90 alkalmazott (10) ajtón át adagolható a rostélyra, míg a (11) hamuláda, a szokásos módon, (12) mellső lapjánál fogva húzható ki. Az alsó (1) kályhatest jobb- és baloldali cserépfalában egy-egy alsó (19) 95 rács vagy nyílás, továbbá egy-egy felső (20) rács van alkalmazva, mimellett az (1) kályhatestnek és az (5) vasszekrénynek jobb, ill. baloldali fala között bizonyos, felül lefödött köz van meghagyva úgy, íoo 'hogy a kályhának ugy jobb-, mint baloldalán ilymódon létesülő kettős köpeny ' közé, a (19) nyíláson át, az (yl) nyíl irányában betóduló levegő, az (5) vasszekrény oldalfalán, felmelegszik és az (y2) 105 nyíl irányában távozik. E felmelegítés fokozása céljából az (5) vasszekrény jobb-és baloldali fala a 4. ábrán jelzett módon bordázva van. Az (5) vasszekrénynek hátsó (6) fala sza- no badon van meghagyva úgy, hogy ez a fal, a bevezetőleg említett körülmények között, közvetlen hősugárzással hat, ami az ugyancsák a bevezetésben említett előnynyel jár, mellesleg pedig itt egy cserép fa-. 115 lat meg is takarítunk. Az (5) vasszekrény (7) tetejében (8) nyí-