86422. lajstromszámú szabadalom • Talpnélküli harisnya
Megjelent 1931. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8G422. szám. — I/h. OSZTÁLY. Talpnélküli harisnya. Ivolár Nándor igazgató Budapest. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 16-ika. Az eddig használatos harisnyáknak lényeges hátránya volt az a körülmény, hogy igénybevételük sajátságossága folytán a sarok alatt és az ujjak táján igen hamar 5 mentek tönkre, rendesen olyankor, amikor a harisnya többi része még teljesen jó állapotban volt. Ezen egyenlőtlen igénybevétel volt az oka annak is, hogy használat közben a harisnyák a fentemlitett helyeken 10 aránytalanul gyorsabban piszkolódtak el, mint egyéb részeiken, úgy hogy a mosási időszakok is ezen felületek elpiszkolódásához alkalmazkodtak. A gyakori mosás azonban egyrészt költséges volt, mert nem- 15 csak a c cl piszkolódott részekre, hanem az egész harisnyára terjedt ki, másrészt nagy mérvben hozzájárult a harisnya egyéb részei romlásának gyorsításához is. A jelen találmány célja, olyan harisnya 20 létesítése, mely a fent említett hátrányokat kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy a harisnya kevésbbé igénybevett részei külön, még pedig az erősebben igénybevett részek teljes mellőzésével, vagy azokkal 25 kapcsolatban, olyan módon legyenek használhatók, hogy az erősebben igénybevett részek mosása vagy kicserélése a kevésbbé igénybevett részektől függetlenül legyen eszközölhető. 80 A találmány tárgyának néhány kiviteli példája a csatolt rajzon vázlatosan van fel tüntetve A találmány lényege olyan talprész nélküli harisnya, melynek a lábfejet takaró 35 alsó mellső végén a lábujjak köré fogó kapaszkodó részek vannak elrendezve. Az 1. ábra értelmében a találmány szerinti harisnya csak az (1) szár-részből áll, míg a szokásos harisnyáknak a sarkat és 40 a talpat alul és oldalt borító, az ujjakat pedig oldalt és felül borító részei, melyek a rajzon pontozottan vannak jelölve, hiányzanak. A harisnya lábszár-részének a lábfejet takaró (2) részéhez a találmány értelmében a lábujjak köré való helyezésre 45 szánt és a (2) részt és ennek révén az (1) szárat a lábujjakhoz rögzítő (3) megerősítő szervek vannak oldhatóan vagy állandóan kapcsolva. Az 1. ábra értelmében ezen megerősítő szervek fonalhurkokal képeznek, 50 melyek az egyes lábujjak köré helyezhetők, úgy hogy a hurok két szára az ujjtövek közé, a hurok alsó kanyarulata pedig az ujj lő alatti bőrráncba kerül. Nem szükséges, hogy mindegyik ujj számára külön 55 hurkot alkalmazzunk. Lehet több ujj számára egy közös hurkot alkalmazni és célszerű a kisujj számára hurkot egyáltalán nem alkalmazni, nehogy a huroknak a kisujj külső oldalához fekvő szára a láb 60 feltörésére adjon alkalmat. Ha a harisnya felhúzásának befejezte előtt a hurkokat az ujjak köré húzzuk ésj azután a harisnyaszárat szokott módon megfeszítjük, a hurkok meggátolják a (2) 65 lábfejfedő részének hátracsúszását és ilymódon még félcipő hordása esetén is biztosítják a (2) résznek kellő helyzetét. Ezen kiviteli alak használata esetén ajánlatos a harisnyaszár alsó (4) szegélyét fokozott ru- 70 galmassággal kiképezni, oly célból, hogy a (4) szegély, mely valamivel a lábsarofc legnagyobb átmérőjű része alá fog', 110 csúzhasson egykönnyen fel. A harisnyaszár felcsúszásának fokozott 75 meggátolására az 1. ábra értelmében a (4) alsó széleknek a talp homorulatával égy síkban egymással szemben fekvő részeit közvetlenül, vagy többé-kevésbbé hoszszú fonalak, varrat vagy (5) szalag révén 80
