86398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőszerű alakzatok előállítására celluiloza hidrátból szalma, kender, tagal stb. rostutánzatok készítésére
Megjelent 1931. évi ju ii in s hó 359 -én . MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86398. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás csőszerű alakzatok előállítására cellulózahidrátból, szalma-, kender-, tagal- stb. rostutánzatok készítéséhez. Vereinigte Glaiizstoff Fabriken A.-G. Elberfeld. A bejelentés napja 1916. évi január hó 13-ika. Németország elsőbbsége 1915. évi junius hó 10-ike. A csőalakú harántmetszettel bíró alakzatoknak oldott cellulózából való előállítására irányuló javaslatok a gyakorlati kivitel nehézségei miatt sikertelenek ma-5 radtak. Az ily alakzatokkal a természetes szalmát iparkodtak utánozni, amellyel szemben ezen alakzatok a végnélküliség előnyét, valamint a szélesség és vastagság 10 összes fokozataiban való előállítás lehetőségének előnyét mutatták volna. A fenti okból eddigelé megelégedtek azzal, hogy alakító közegek segélyével, így pl. különbözőképpen alakított hasíték-15 szerű nyílások útján szalagszerű alakzatokat állítsanak elő és ezeket szalmapótlék gyanánt alkalmazzák. Kitűnt már most, hogy mint a vékony kis lapok ismert példájánúl, egyúttal íel-20 tűnő és gyakorlatilag értékes fényhatásokat érhetünk el, ha vékony cellulozahidrátlamellák több rétegét helyezzük egymásra. A hatás természetesen az egyes lamellák vastagsága, kölcsönös helyzete 25 és a bennük mutatkozó molekuláris feszültségek szerint változik. A lamellák vastagsága a hasíték szélességétől, a cellnlozaoldat összetételétől és a lehuzási sebességtől függ; az utóbbi, a kicsapó 30 fürdő minőségével egyetemben, döntő jelentőséggel bír a száraz lamellában fellépő feszültségi jelenségekre. Kitűnt, hogy a lamelláknak ily egymás fölé rétegezése és spirális vagy csészeszerű egymásbahelye-35 zése oly módon, hogy azok csőhöz hasonló alakzat benyomását keltsék, szabályos és igen egyszerű módon érhető el, ha a megfelelően alakított egyenes, görbített, fogazott, stb. hasítékokból kilépő bármily cellulozaoldat-rétegeket az ismeretes és a ki-. 40 tűzött célnak megfelelően készített kicsapófürdőkön vezetjük át és a keletkező, többé kevésbé átkoagulált lamellákat egyenként vagy csoportosan cérnázásnak vetjük alá. Az utóbbit igen egyszerű mó- 45 don pl. azáltal foganatosíthatjuk, hogy a lamellákat úgynevezett fonófazékba vagy fonócentrifugába vezetjük. Mennél erősebbre választjuk a cérnázást, rendszerint annál merevebbek és zártabbak az előállí- 50 tott alakzatok. Ily módon úgy a cellulozaoldat fajának (viszkózé, rézoxidammoniákeellulóza, nitro-celluloza, cellulozaacetát) variálása útján, mint a fonóhasíték (különösen mindenféle görbületekkel, fogazá- 55 sokkal és más effélékkel bíró hasítékok) meghatározott alakja és szélessége szerint, nemkülönben a kicsapószer fajának és erélyességének megválasztása, azaz az utólag a szárítás alkalmával fellépő zsu- 60 gorodások és feszültségek befolyásolása útján, és végül a tetszőleges módon foganatosított cérnázás erőssége révén a hatásnak korlátlan számú fokozatai érhetők el, mely körülmény a különböző gyakor- 65 lati alkalmazási lehetőségek szempontjából igen értékes. Ekként a termékek az illető anyagokhoz való kisebb-nagyobb mértékű hasonlóságuk szerint szalmautánzat, kenderutánzat, tagalrost-utánzat, 70 stb. gyanánt hozhatók forgalomba. Az eljárás a műjuta előállítási módszereire emlékeztet, melyeknél sávokra vágott papirmasszákat spirális összegöngyölés és cérnázás útján csőszerű alakzatokká dol- 75 goznak fel. Ugyanezt foganatosíthatjuk — megelőző nedvesítés után — az ismeretes egyszerű szalagalakú cellulozasávokkal
