86397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonófürdőknek legcélszerűbb előállítására, a viszkozénak oldható szulfátokkal kevert kénsavban való fonásakor képződő sókból

Megjelent 1931. évi junins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86397. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás fonófürdőknek legcélszerűbb előállítására, a viszkózénak oldható szulfátokkal kevert kénsavban való fonásakor képződő sókból. Dr. Broimert Emil tanár iparos Mülhausen. A bejelentés napja 1920. évi május hó 17-ike. Már régebben javasolták a glaubersónak a visszanyerését sóval kevert, a viszkózé fonásánál elhasznált kénsavfürdőkből. Gyakorlatilag azonban ezt a vissza -5 nyerést eddig a világnak egyetlen műselyemgyárában sem foganatosították, legalább is nem nagyobb és céltudatos mértékben, hanem az összes glaubersót tartalmazó mosóvizek eddig kihasználat-10 lanul folytak el. Csupán újabban a „stapelrost" (fibre en vrac) néven ismeretessé vált különleges gyártmány tömeggyártásánál vetődött fel ismét a fonófürdőkben képződött 15 sók hasznosításának a gondolata és gyakorlati megoldás után kutattak. Kitűnt már most, hogy a tulajdonképpeni fonófürdőkből kevésbé szerezhető vissza a képződött nátriumszulfát, hanem. 20 hogy a például erősen sótartalmú fürdőknél és a szokásos, a biszulfátarányt túlhaladó kénsavtartalom esetén a képződött nátriumszulfátnak majdnem teljes meny nyisége az abból mintegy 45 m. percen-25 kinti sebességgel kilépő szálon tapad. A só egy részét ugyan a csévéli vagy motollák lecsurgatásával vagy a szálak eentrifugálásával visszakaphatjuk, a túlnyomó részt azonban csak a szálak utóla-30 gos kilúgozásával kaphatjuk meg; a higí tott mosóvizet akkor megfelelő szénfelhasználással be kell párologtatni és kristályosítani, szükség esetén hidegnek a segítségül vétele mellett. A kikristályoso-85 dott sót ezután ki kell szedni és centrifugálással a savanyú anyalúgtól megszabadítani. Kézenfekvő dolog, hogy a mosóvízben még benne levő szabad savat marónátron vagy szóda hozzátételével közömbösíthet- 40 jük, hogy közönséges vas- vagy szilíciumvas üstöket alkalmazhassunk. Kezdetben megkísérelték a mosóvíz mennyiségét a nyers, csak gyengén savas száltömegeknek kis vízmennyiségekkel 45 való kilúgozás és dúsabbá tétel céljából a mosóvíz többszöri alkalmazása által leszállítani. Ekkor erősen savtartalmú fürdők alkalmazása esetén kitűnt, hogy óránkint 3 liter víznek vagy első mosófo- 50 lyadéknak a felfutó nyersszálmennyiséghez (mintegy 3 kg szárazsúly) való juttatása esetén már a mosóvíznek az első újbóli alkalmazása után sem lehetséges a további dúsítás, minthogy a kb. 18—20% 55 nátriumszulfát és a 3—4% sav között a mosóvízben, úgy mint a szálon, egyensúlyi állapot áll be. A glaubersó kristályosodó képessége is kellemetlenül érvényesül hideg időjárásnál, amennyiben a 60 vezetékeket eldugaszolja. Végül vigyáznunk kell, hogy a friss szálak használatát ne kezdjük túlságosan hamar, mert különben a teljes koagulálás és a nátron közömbösítése előtt a szálak igen könnyen 65 összeragadnak. Meglepő módon kitűnt már most, hogy a száltömegekből sokkal nagyobb menynyiségű sót kapunk vissza, ha eleinte nem tiszta vizet használunk a kilúgozásra, ha- 70 nem hígított kénsavat, amelynek savtartalma elegendő arra, hogy a szálban levő szulfátot a sokkal oldhatóbb biszulfáttá alakítsa át. Ez utóbbi ennek következtében a vezetékeket sem dugaszolja el. 75 10—12%-os sav a legtöbb esetben alkal-