86393. lajstromszámú szabadalom • Kötetkő és eljárás annak előállítására

Megjelent 1931. évi juiii ns hó 359 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86393. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Kötetkő és eljárás annak előállítására. Malzacher Walther mérnök Traisen (Ausztria). A bejelentés napja 1923. évi január hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi február hó 14-ike. A kokílLaönitésnél használatos kötetleme­zeknél (Gespannplaftte) samotitból készült kötetköveket (csőköveket) használnak, me­lyeket egyszeri használat után szét kell 5 verni, amiből az acélgyáraknak nagy költ­ségeik származnak. Ezen hátrány elkerü­lésére külön kötetlemezeket hoztak javas­latba, melyeknél a samottból készült cső­kövek megtakarítása céljából maga az 10 egész kötetlemez, vagy annak egyes részei úgy voltak kiképezve, hogy a csator na­falak tűzálló anyagból készíthetők, me­lyet a lemeznek illető részeibe a szükséges csatornák szabadon hagyása mellett be-15 döngölnek. Ennek az a jelentékeny hát­ránya van, hogy külön kőzetlemezeket kell az eddig meglevők helyett beszerezni, ami szintén nagy költséggel jár. A talál­mányt képező kötetkő ezzel szemben lehe-20 tővé teszi, hogy a költséges samottkövek alkalmazását teljesen mellőzzük anélkül, hogy külön kötetlemezekre volna szükség. Az acélgyárak tehát a meglevő kötetleme­zeket használhatják tovább, a találmány 25 értelmében kiképezett kötetköveket saját üzemükben, a mieglevő segédeszközök fel­használásával, a helyszínén legegyszerűbb módon maguk állíthatják elő és így min­den további nélkül ilyen kötetkövekkel 30 felszerelt kötetek (Gespanne) alkalmazá­sára térhetnek át. A találmány értelmében a kötetkő acél­öntvényből vagy bádogból készült merev formából áll, mely a mellékelt rajz 1. és 4. 35 ábráján két foganatosítási alakjában táv­lati képben van feltüntetve. A kötetkőnek külső alakja a használatos samottkövek külső alakjával azonos. A követ a befo­lyató csatornák számára való magok be­illesztése után alakítható, tűzálló anyag- 40 gal töltjük meg, mely a magok eltávolí­tása után alakját megtartja. Ezen célra előnyösen formahomokot alkalmazunk, Kzulfithulladéklúggal, mint kötőanyaggal. A formahomokot a formába bedöngöljük 45 vagy besajtoljuk. A forma homlokfelüle­tein és felül nyitott, míg feneke ki lehet vágva. A rajzon (1) és (2) a forma oldal­falait, (3) annak fenekét és (4) annak fe­néklcivágását jelöli. A 2. ábra a (8). kötet- 50 lemezbe beillesztett kész kötetkövet ke­resztmetszetben mutatja. Itt (5) a forma­homokból álló töltelék, (6) a vízszintes hozzáfolyató csatorna és.(7) a folyékony folytvas számára való szállócsatorna, mely 55 az említett csatornákon át a kokillákba ömlik. A S. ábra a (8) kötetköveknek egy­szerű kiképzésű (P) kötetlemez,be való be­építését mutatja. A (K) kokillák a (7) szállócsatornák felett fekszenek, a foiyé- 60 kony folytvas az (E) nyíláson át áram­lik be. A (4) kivágással elérjük, hogy a for­mába töltött formahomok úgy felülről, mint alulról is besajtolható és ennek kö- 65 vetkeztében a formát egyenletesein és kü­lönösen a befolyató csatorna körül szoro­san tölti ki. Holt sarkok elkerülésére, to­vábbá hogy a sajtolónyomás számára felül és alul azonos feltételeket hozzunk 70 létre, a formának belső oldalfalait a 4. áb­rán látható módon képezhetjük ki. A kö­zép felé ékalakúan haladó falak a nyomás­nak kedvező elosztását biztosítják és ezzel a betöltött formahomoknak egyenletes tö- 75 möttségét hozzák létre. A tapasztálat azon­ban azt mutatta, hogy normális kötetkö­vek számára a (4) kivágás és a faliaknak } '

Next

/
Thumbnails
Contents